A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

kodást Husztik Lajos bérgazdasága folytatta. Husztik a Baross Sándor tulajdo­nában lévő Goszpodi birtokot bérelte. A birtok, amely korábban Rónay Emiiné örökségéhez tartozott, 1925-ben még Husztik Lajosé volt, s valószínűleg a gaz­dasági válság következtében kényszerült arra, hogy azt eladja. Az új budapesti bir­tokos nyüván megelégedett a haszonbérrel, így a művelés — immáron bérlőként — az egykori tulajdonosnál maradt. A 102 kat. holdas birtokhoz 84 hold szántó (82,3 %), 1 hold kert, 1 hold rét, 15 hold legelő és 1 hold egyéb terület tartozott. A szán­tóföldön jelentősnek tekinthető búza, tavaszi árpa és kukorica-termelés folyt, de eladásra termeltek még borsót, cirkot, lucernamagot, répát, tökmagot és fok­hagymát is. 65 A Husztik-féle bérgazdaság mellett meghaladta a 100 holdat Görbe Imre (102 kat. hold, ebből 97 hold szántó, 1 hold kert, 3 hold legelő és 1 hold egyéb), Kovács János (100 kat. hold, ebből 95 hold szántó és 5 hold legelő), Rieger Lajosné (100 kat. hold, ebből 92 hold szántó és 8 hold egyéb), valamint Tornay Mihály gaz­dasága (125 kat. hold, ebből 120 hold szántó és 5 hold legelő). 6 A Görbe-, a Riegerné- és a Tornay-féle gazdaság 1935-ben még nem volt a 100 hold fölötti bir­tokok között, ugyanakkor ekkorra eltűnt ebből a kategóriából a kiszombori Husztik Dezső és társa, valamint a makói Tőzsér Lajos 1926. szept. 16-án vásárolt birtoka, 67 utóbbi nyüván a Tőzsér Károly vezérigazgató által a Kiszombori Taka­rékpénztár Rt rovására 1925 és 1929 között elkövetett csalás lelepleződését és el­ítélését követő végrehajtás következtében. Görbe Imre, Rieger Lajosné és Tornay Mihály gazdasága sem sokáig volt a zombori középbirtokok között, mert az 1945 utáni földosztás kapcsán igénybe vett 100 hold fölötti birtokosok között adataik már nem találhatók. Érdekes, hogy a Rónay Magdától 1931-ben földet vásárló aradi Issekutz István 153 holdas zombori birtoka nem szerepelt az 1937-ben kiadott Országos Mező­gazdasági Címtár 100 holdon felüli birtokokat összegyűjtő kimutatásban, holott tudjuk, hogy a birtok egyben maradt, s csak 1946-ban, a földreform kapcsán került megváltásra, ill. szétosztásra. Ugyancsak hiányzott az összefoglalóból Szirbik Sándor makói ref. lelkész zombori birtoka is, amely ugyan 1935-ben sem érte el a 100 holdat, hiszen csak 94 holdat tett ki, ennek ellenére az 1935-ös gazda­összeírásban szerepeltették adatait, az 1937-es kimutatásban viszont már nem, noha a birtok változatlan méretben megmaradt 1946-ig, ekkor a földosztáskor felét megváltás útján igénybe vették. 69 A föntebb említetteken túl még három 100 hold fölötti zombori földbirtok volt 1937-ben. A Földhitelintézet továbbra is 550 kat. holdnyi területtel rendelkezett a község határában. Ebből 500 hold volt a szántó, 1 hold kert, 5 hold rét, 10 hold legelő, 15 hold erdő és 19 hold egyéb. A birtokot a néhány évvel korábbi álla­pothoz hasonlóan Lippai Imre bérgazdasága hasznosította, a bérlet 1942-ben járt le. Az irányítást Weidenfeld Gyula intéző végezte, a terület egy részét nagy va­65 Uo. 245., 345., 354-355., 360., 377., 384., 395., 401, 406. 66 Uo. 241-246. 67 MVL VII.6.b. 2849. sz. 68 Csongrád Megye Levéltár, Szeged (A továbbiakban: CSML) XVII. 517. 514. sz. 69 Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom