A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

Rónay Aladár és Mária gazdaságához 838 kat. hold földbirtok tartozott, ebből 695 hold (89,3 %) volt szántó, 4 hold szőlő, 33 hold kaszáló és 106 hold egyéb.

61 Az uradalmat, melynek központja az Aladármajor volt, Schiffer Imre számtartó irányította, és — noha erről a gazdaságról részletesebb adataink nincsenek — biztosra vehető, hogy itt is búza, kukorica és cukorrépa-termeléssel foglalkoztak. Jelentős lehetett a szőlőtermelés, és számottevő, több ezer fás gyümölcsössel is rendelkezett az uradalom Prücskösben. Jobb évben itt 15 vagonnyi szüva termett. A gyümölcstermelés prosperálásának az 1940-es árvíz vetett véget, az ültevényen ekkor több mint ezer gyümölcsfa pusztult ki. Rónay Imre uradalma 572 kat. holdra terjedt ki, ebből 467 hold (81,6 %) volt a szántó. Ide tartozott még 16 hold kert, 22 hold rét, 6 hold szőlő, 14 hold legelő, 12 hold erdő, 6 hold nádas és 29 hold egyéb terület. A gazdaságot maga a birtokos, Rónay Imre okleveles gazda irányította, segítsége Szekeres István segédtiszt volt. A birtokon intenzív mezőgazdálkodás folyt. Jelentős árutöbbletet állítottak elő búzából (Bánkúti 120 l-es búzát termeltek), őszi árpából, zabból, kukoricából és cukorrépából, de termeltek itt mákot, cirkot és lucernamagot is. Minden bizonnyal jelentős lehetett a szőlőtermesztés, még ha nem is érte el a kereskedelmi mennyiséget, és a szüvatermesztés, amelyből viszont komoly forgalmat értek el. A szarvasmarha-tenyésztés nem volt jelentős a birtokon, viszont a sertéstenyésztés nagyüzemi méretekben folyt. A sertésen kívül nagyobb mennyiségben tartottak bivalyt és lovat. A 22 holdas rét bővelkedett nyúl- és fogoly-állományban, itt számos alkalommal vadászatokat is tartottak.

63 A Rónay család idősebb ágához tartozó Rónay Tibor uradalma 1937-ben mindössze 129 kat. holdat tett ki, irányítását Jancsik Pál végezte. A birtok 92 %-a szántó volt, ehhez 2 hold kert és 8 hold szőlő tartozott. A csekély birtokméret ellenére intenzív gazdálkodás folyt itt, és számos termék esetében jelentős árutermelést végeztek. A hagyományos mezőgazdasági palettából (búza, kukorica, árpa, zab, cukorrépa) itt csak a cukorrépa-termelés volt számottevő, emellett olyan haszonnövények termesztése folyt, melyek kisebb tételben előállítva is jövedelmezőnek bizonyultak. Jelentős mennyiséget termeltek bükkönymagból, lucernamagból, mákból, ricinusmagból, salátamagból és tökmagból. A fokhagymatermelés mellett Rónay Aladár mellett a legjelentősebb gyümölcsössel rendelkezett ez az uradalom, a szüva mellett az alma- és a kajszibarack-termelése is figyelemre méltó volt. A gyümölcsfák nevelését saját faiskolában végezték. A 8 hold szőlőn jövedelmező gazdálkodás folyt, oly annyira, hogy a gazdaság csemegeszőlő-, illetve bor- és pálinkatermelését (seprő) is számon tartották. A gazdasághoz említésre méltó állatállomány nem tartozott, de az 1937-es mezőgazdasági címtár megemlítette, hogy a birtokon hajtóvadászatokat tartottak.

64 A Rónay család birtokain kívül még nyolc 100 hold fölötti gazdaságot regisztrált az 1937-es mezőgazdasági fölmérés. Ebből a legintenzívebb gazdál61 Uo. 245. 62 Hist. Dom. 71. és 85. 63 OMC 245., 345., 354-355., 358., 360., 377., 389., 393-394., 415., 435., 438., 440., 464. 64 Uo. 245-246., 374., 384., 389., 393-394., 400., 401., 406., 407., 411., 415., 416., 418., 419., 422., 465.