A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között
területeket birtokaikból. 1926-ban a község az ekkor már Aradon élő Rónay Endrétől vett meg 50 holdat a közlegelő bővítésére. A növekvő állatállomány miatt kellett az addigi 130 holdas legelőt megnövelni. Mivel ez a terület a régi legelő végében terült el, valamint akác- és kőrisfákkal körül volt véve, e célra pont alkalmas volt. A vételárat 10 ezer dolláros hosszú lejáratú kölcsönből fedezte a képviselő-testület. 55 1931-ben Rónay Magda adott el 153 hold 662 Döl földet 810 P/kh árért. A vevő az aradi Issekutz István volt, aki ezzel megjelent a község nagybirtokosai között. 56 1934-ben az eladósodott Rónay Gyula a ládányi majorban fekvő 560 kat. holdnyi szántóját holdanként 550 pengőért adta el az Országos Földhitelintézetnek, miután a község az először neki fölajánlott területet nem tudta megvásárolni. A banktól a birtokot Lippay Imre kiszombori gazdálkodó vette haszonbérbe. 1935-36-ban Rónay Imre 93 kh földet 700 P/kh árért, 50 kh területet pedig 800 P/kh árért adott el. 58 Új fejlemény, hogy a harmincas években már pénzintézetek is megjelentek a kiszombori földbirtokosok között. Az Országos Földhitelintézet mellett a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak is volt egy 100 holdat meghaladó birtokteste a községben. 1935-ben már e két pénzintézet rendelkezett a szántók 6 %-ával. A bankok tulajdonszerzése mellett, ha nem is látványosan, de szaporodtak, és szinte teljesen kicserélődtek a 100 hold körüli középbirtokosok, akiknek többsége továbbra sem lakott a községben, csupán befektetésnek tekintette az itteni földeket, ezért nem is gazdálkodott, a művelést kishaszonbérlet útján végeztette. Mivel az érdeklődés mindig igen nagy volt a zombori haszonbérletek iránt, ez a befektetés a gazdasági válság lezárultával többnyire igen jónak bizonyult. 1937-re tovább osztódtak az addig nagyobb tagban lévő Rónay birtokok. Az ekkori mezőgazdasági fölmérés 4 olyan Rónay-uradalmat vett száma, amelynek birtokmérete meghaladta a 100 holdat, de ezek között már egyik sem volt, amely elérte volna az 1000 holdat. 59 Blaskovich Péterné (Rónay Magda) 478 kat. holdas gazdaságának központja a Dénesmajor volt. A birtok 97 %-a (464 hold) szántóföld volt, emellett 1 hold kert, 5 hold rét, 1 hold erdő, 3 hold legelő és 4 hold egyéb terület tartozott hozzá. A birtok gazdálkodását Husztik János okleveles gazda és Naszradi József segédtiszt irányította. Az uradalomban intenzív növénytermesztés folyt. Nemesített búzából, kukoricából, cukor- és takarmányrépából jelentős mennyiséget termeltek, de foglalkoztak még bükkönymag-, kender-, lucernamag- és fokhagymatermeléssel is, melyekből szintén jutott értékesítésre. Az erdőt fakitermeléssel hasznosították. Az uradalom jelentősnek tekinthető szimentáli szarvasmarha-állománnyal és Nóniusz-lóállománnyal rendelkezett. A legelőn és a réten számottevő őz- és fin nyúlállomány élt, ezt vadászat útján hasznosították. 55 MVL V. 261-5. 35/1926. és 71/1926., Liber Primus Coplectens Históriám Parochiae Zomboriensis in Dioecesi Csanadiensi et Comitatu Torontaliensi sitae 1818-1976. Kézirat. Kiszombor. (A továbbiakban: Hist. Dom.) 41. 56 MVL VII.6.b. 1202. sz. 57 MVLV. 261-7. 21/1934. 58 Hist. Dom. 46. 59 OMC 1937. 241-246. 60 Uo. 1937. 241., 345., 360., 374., 378., 384., 393-394., 406., 427., 431., 438., 464.
