A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

ferences harmadrendnek 16 tagja volt. Ekkora népesség esetén természetesen óhatatlan, hogy visszásságok elő ne forduljanak. 1902-ben például Kiszombor község megfontolta, hogy vasárnaponként de. 9 órától du. 4-ig zárva tartja a kocsmákat, hogy a misék idején ne folyhassanak a szokásos kocsmai rendetlenségek.

78 A döntő többség ugyan egyházilag rendezett házasságban élt, 1913-ban mégis 10 vadházasságról tudunk. A családokban egyre kevesebb gyermek született. A XLX. sz. utolsó évtizedeiben a csecsemők száma 250 körül mozgott. OA 1903-ban ugyan még 224 római katolikus gyermek született, 1909-ben és 1910-ben azonban már csak 99.

81 A gazdasági viszonyok összességében rendezettek voltak. A római katolikus közösség tulajdonában volt a templom, a plébánia (lakóház, gazdasági épületek, udvar) és több hold szántóföld. Bevételt jelentettek: a stóladíjak (esketés, avatás, temetés), anyakönyvi kivonatok díjai, a misealapítványok és az alapítványok (mise-, templomdíszítési-, temetőkápolna-, sírboltr, keresztalapítvány) tőkéjének kamatai, különböző adományok, perselypénz. Párbér fejében a ferencszállási, klárafalvai és porgányi filiák hívei minden házaspár után egy-egy pár csirkét és 84 kr-t, a pusztaporgányi házaspárok pedig 1 Ft 60 kr-t fizettek.

82 Ennek beszedése az idő múlásával egyre nehezebbé vált. Párbér címén a kiszombori hívek semmivel sem tartoztak. A jövedelem meghatározó része volt a kegyuraság készpénzfizetése, a természetbeni (búza, árpa, zab, széna, tűzifa) járandóságainak pénzbeli megváltása. Ez 12 tulajdonos közt megoszló 6440 hold után 1918-ban 8372 korona volt. A község munkabeli szolgáltatásként a patronátustól kapott adományokat köteles volt hazaszállítatni. Kiadások: illetékek, adók, vízszabályozási járulékok, községi pótadó, egyházmegyei nyugdíjalap. Gondoskodni kellett az egyház szükségleteiről, a szentmisék szükségleteiről, az egyházi ruhák, fölszerelések rendben tartásáról, az épületek fönntartásáról, a templom takarításáról és díszítéséről, személyi kiadásokról (a papok, kántor, gondnok, harangozó, fújtató fizetése).

84 A bevételek fedezték a közösség kiadásait. A Rónay család továbbra is elsőrendű támogatója maradt a plébániának. Nagy veszteség, hogy 1913-ban meghalt Rónay Ernő, aki különösen sokat tett az egyházközségért, és több alapítványt is létesített az egyházközség javára.

85 Halála után öccse, Rónay Jenő lett a senior patrónus. 77 KRKP irattára. Jelentés a jámbor társulatokról 1914-ben. Ek/1.1915. 78 Torontál vármegye közgyűlése nem hagyta jóvá az intézkedést. Bezárják-e a korcsmákat, míg a mise tart? Makó és vidéke, 1902. okt. 19. 4. 79 KRKP irattára. Kimutatás a kiszombori rk. plébánia területén élő vadházasokról. 1913. I. 10. Ek/I.1913.5. 80 Uo. Esperest jelentés. Esp/II.1944.1.b/l. 81 Uo. A kiszombori plébánia anyakönyvi jelentései. Ek/I.1910.5., Ek/I.1911.3. 1882-ben Kiszomboron 297 gyermek született. 82 Erről lásd a kiszombori plébánia számadásait. Uo. Ek/I. 1896.1. Ek/I.1904.37. a. Ek/I.1912.1.a. 83 A senior patrónus mindig a Rónay család legidősebb tagja volt. Kegyúri szabályok. ADT/Kiszombor 84 Erről lásd a kiszombori plébánia számadásait. KRKP irattára. Ek/1.1896. 1., Ek/I.1904.37. a., Ek/I.1912.1.a. 85 Tett alapítványt a szeged-temesvári út mentén lévő kereszt fönntartására, a templom díszítésére, az ő és Rónay Jenő temetkezési helyéül épített kripta fönntartására (4 hold alapítványi föld), a