A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

Az I. világháború és az idegen megszállás E néhány év komoly nyomot hagyott a falu életében. Előbb csak a bevonulásokat tapasztalták, majd jöttek a sebesülésekről és a hősi halálokról szóló táviratok. A hadba vonuláskor a plébános kíséretében, síró, zokogó anyák, feleségek, gyermekek között, lelkesült énekszó mellett szálltak vonatra a katonák. „Ne aggódjék plébános uram, még sem tart ez a háború két hónapnál tovább, akkorára itthon leszek." — búcsúzott a kántor.

86 A háború elhúzódott, 1918-ban már négy éve dörögtek a fegyverek. A kezdeti lelkesedés után mindenki a szörnyű idők végét várta. 1917-ben hadi célokra elvitték a falu harangjait, ötből négyet. Csak az 1846-ból származó, 857 font súlyú és 870 mm alsó átmérőjű nagyharang maradt.

87 A feleségek nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

88 Állandó volt a férjükért való aggodalom, ugyanakkor gondoskodniuk kellett a gyermekekről és az idősekről. Körükben a vallásukat gyakorlók aránya megnőtt „A mindennapi áldozók száma sohasem volt ennyi, mint a háború alatt. " Kisebb részük, az ún. hadimenyecskék, élvezték a rájuk szakadt szabad életet. Ezek a fiatal, férjes asszonyok hadisegélyből, szabadosan éltek. „Vigasztaló, hogy kevesen voltak ezek a szánandó szerencséton lenek." -írta róluk a plébános. A szabadságolt katonák nem lettek durvább lelkű személyiségek. „Nem hogy csökkent volna bennük az istenfélelem és vallásosság, hanem inkább gyarapodott. ' 0 Vasár- és ünnepnapokon a miséken mindig megjelentek. Annyian vállaltak ministrálást, hogy néha alig fértek el a szentélyben. Sokan meggyóntak, megáldoztak. „El nem mulasztották, hogy lelkipásztoruktól el ne búcsúzzanak. " A háború idején a házasságkötések száma csökkent,

91 több rendezetlen kapcsolatot viszont egyházilag is törvényesítettek. A hívek bekapcsolódtak a rászorultak segítésébe. A helyi kórház sebesült katonáit „minden szükséges dologgal valóságosan elhalmozták." Az ápolásban szinte vetélkedtek egymással. Ugyanakkor számos egyéni tragédia színtere is volt a falu. Többen beleőrültek, belehaltak egy-egy haláleset fölött érzett fájdalomba. Egy asszony férje halála után jó ideig a templomnak a tájára sem jött, míg egy másik nő fia fogságba esése után minden nap szentmisét hallgatott. A serdülőkorúak sínylették meg legjobban a háborút. Megszűnt minden intézményes nevelési, fegyelmezési eszköz. A korábban virágzó ifjúsági egyesület kiszombori szegények támogatására. fUo. Kegyes alapítványok Jegyzéke. Ek/I.1914.152.a). A falu lakói is adakoztak. Ballá Teréz például 2 hold földet és egy házat ajándékozott az egyházközségnek. 86 Az I. világháborúra vonatkozó élményeit „Tapasztalataim a hívek pasztorációjáról a háború lefolyása alatt" címmel foglalta össze Árpás Gyula plébános. Lásd: KRKP irattára, szám nélkül 87 Uo. Protokoll - Jegyzőkönyv. Ek/I.1917.2.a. 88 Erről lásd: ORBÁN Imre: Hitélet és erkölcsi viszonyok Kiszomboron az I. világháború idején. In: Határjáró. Tanulmányok Juhász Antal köszöntésére. Szerk.: Bárkányi Ildikó és Fodor Ferenc. Szeged, 2005. 383-391. 89 Hist. Dom. 30-31. 90 Uo. 91 A kiszombori plébánia anyakönyvei. ADT/Kiszombor