A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

Sándor püspök végzett a plébánián egyházlátogatást, és ugyanekkor több száz főt részesítettek a bérmálás szentségében. 1866-ban 8 aranyozott fagyertyatartót helyeztek föl a falra, hasonlót ahhoz a 12-höz, melyet néhány évvel azelőtt Rónay Mihály adományozott. A hívek és a patronátus támogatásával keresztutat és Szent Annát, Szent Józsefet, Jézust az Olajfák hegyén és a fájdalmas Szűzanyát ábrázoló képeket festettek a templom számára. A hívek azzal is kifejezték megelégedettségüket a festő iránt, hogy a ládát, melyben ideszállították a képeket, tiszta búzával töltötték meg. 1868-ban restaurálták az oltárokat és a szentélyt.

52 1869-ben az új, gúla alakú tornyot bádoggal vonták be, a keresztet aranyozták, melyet jan. 2-án nagy tömeg jelenlétében áldottak meg és helyeztek föl a helyére. Ugyanekkor készült el a toronyóra is, melyre már 1863 óta folyt a gyűjtés.

54 Az 1891-ben a teljesen használhatatlanná vált orgonát is újjal kellett fölcserélni.

55 1887-ben két hitbuzgalmi egyesület jött létre az egyházközségben, a Mária-lányok Egyesülete és az Élő Rózsafüzér Társulat.

56 A ZOMBORI PLÉBÁNIA FIÓKEGYHÁZAI Miután Zombor plébániaegyházzá lett, folyamatosan több filia tartozott hozzá. A szaporodó zombori népesség rajokat bocsátott ki, részben innen származott a szomszédos községek korai lakossága.

57 1809-ben füiái: Klárafalva,

58 Nagyporgány, Kisporgány, Kispalota, Ladány, Dédénszeg, Botkafalva és Csipkés.

59 1818-ban ezekből csak Klárafalva, Kis- és Nagyporgány maradt. 1837-ben hozzá csatolták Ferencszállást

60 és 1872-ben Pusztaporgányt. Pusztaporgány Kiszombortól ÉNy-ra található körülbelül félórányi járásra lovas kocsival. Gróf Nákó Kálmán majorjaiból 1871-ben szerveztek községet,

61 mely ekkor egy utcasorból állt, és Óbéba leányegyháza volt. 1872-ben a közelség és a jobb megközelíthetőség miatt Kiszomborhoz csatolták.

62 Lakóinak a száma a XLX. sz. végére több száz főre nőtt. Ferencszállás Kiszombortól északra, a szegedi út mentén % órai járásra található. Egy utcából állt. 1834-ben alapította báró Gerliczy Ferenc. Római katolikus jellegű iskoláját 1836-ban létesítették, melyet 1894-ben Dessewffy Sándor püspök adományából restaurálták. Klárafalva a szegedi út mentén 1 órai útra fekszik. 1785-ben alapították. Ekkor csak 13 házból állt. Római katolikus jellegű iskoláját 1863-ban építették. 52 KRKP irattára. Ek/III. 1868.2.a. 53 Uo. Ek/III. 1868.3.a-f. 54 Uo. Ek/III. 1863.1., Ek/III. 1869.4.a-c. 55 Szerződés KRKP irattára. Ek/III. 1891.1., Ek/III. 1891. 12. Kérdőpontok... új orgona felülvizsgálatánál 1891. nov. 19. Uo. Ek/III.1891.13. 56 Jelentés a jámbor társulatokról 1914-ben. Uo. Ek/1.1915. 57 ÁRPÁS plébániatörténet. 58 Nevét védőszentjéről kapta. 1801-től a Gerliczi bárók tulajdona. 59 A 2441 lakosból 656 lakott a fóliákban. CATALOGUS MDCCCX. 31. 60 A plébánia 2952 híve közül 506 élt a füiákban. SCHEMATISMUS MDCCCXXXVIII. 105. 61 Hist. Dom. 21. Ekkor tizenhárom magyar család telepedett itt le. 62 KRKP irattára. Ek/1.1872.5. 63 ÁRPÁS plébániatörténet.