A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

A fiókegyházak lakossága mind magyar és római katolikus. Földműveléssel foglalkoztak. A ferencszállási nép különösen is szegény, földjük nem volt, napszámból és fuvarozásból éltek. Templom a filiákban nem épült. Állítottak viszont kereszteket, így 1819-ben Nagyporgányban Tóth Antal kertész háza előtt, melynél megáldásának évfordulóján, máj. 3-án, a Szent Kereszt föltalálásának ünnepén együtt imádkoztak a hívek.

64 Ez az idő multával eltört. Helyébe 1864-ben a kis- és nagyporgányi hívek a megfeszített Krisztus aranyozott alakjával ellátott vaskeresztet tettek. Klárafalván a hívek költségén, a település központjában 1821-ben állítottak keresztet.

66 A filiák népe számára az egyházi szolgálatot (misézés, szentségek kiszolgáltatása, hitoktatás) a zombori papok látták el. Az ottani híveket Zomboron anyakönyvezték, ott keresztelkedtek, ott lettek elsőáldozók, bérmálkozók, ott kötöttek házasságot. Az elhunytakat az anyaegyház temetőjében helyezték nyugalomra egészen 1873-ig, mikor is a fiókegyházak saját temetőket nyitottak.

67 1897-ben a kiszombori plébánia 5824 hívéből 1882-en éltek a filiákban.

DO Ekkor már Ferencszálláson és Pusztaporgányban misézőhelyek voltak. A TEMPLOMBÚCSÚ A vidék jeles ünnepe volt Nagyboldogaszony, a kiszombori búcsú napja. Az ünnep fényét folyamatosan igyekeztek különleges eseményekkel emelni. Ilyen volt 1802-ben a harangszentelés vagy 1823-ban Szűz Mária új faszobrának a megáldása. A szertartást a nagy néptömeg miatt szabadtéren, sátor alatt végezték. A szobrot körmenetüeg vitték be a templomba.

69 Aug. 15-én a helyiek mellett a környező plébániákról több száz fős tömeg zarándokolt ide papjaik vezetésével gyalog, templomi lobogók alatt. Különösen sokan jötr tek Makóról. A szentmise után a templom körüli téren kirakodóvásár várta minden kellékével a tömeget. Sajátos mozzanata volt a napnak a halmokban álló dinnye árulása, annak a búcsús nép általi közös fogyasztása. Az ünnepre kicsinosított házakban egész nap vendégeskedés folyt, este közös mulatságot szerveztek. A plébánián a társadalmi elitet látták vendégül. Egy üyen alkalom leírását kapjuk a Maros újság 1890-es tudósításában: „A kis-zombori búcsú múlt pénteken Nagy-Boldogasszony napján szokatlan élénkség között ment végbe. Különösen a parochia örvendett tömeges látogatottságnak, hol [...] fényes ebéd volt, melynek folyamán az első felköszöntőt a plé64 Hist. Dom. 6. De Statuts et Crucibus. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. II. Pars 3. Caput. Copia Contractus. Uo. Inventarium Nro VI. 65 Hist. Dom. 17. 66 De Statuts et Crucibus. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. II. Pars 3. Caput. Copia Contractus. Uo. Inventarium Nro VI. 67 Hist. Dom. 22. 68 A római katolikus népesség mellett még élt a filiákban 18 görög katolikus, 27 ortodox, 12 evangélikus, 2 református és 7 izraelita. Schematismus 1898. Temesvarini, 1897. 124-125. 69 Hist. Dom. 8. 70 ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XIII. századtól a XX. század elejéig. In: Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Historica 4. Szeged, 2001. 120., Populus Parochianus. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. II. Pars 4. Caput 1 §.