A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

több adomány bizonyítja. Hasonló módon népszerű volt államalapító szent kirá­lyunk, számos ábrázolása, oltára, neki szentelt harang volt Zomboron. Ez képezte alapját annak, hogy később egymás után több köztéri szobrot is állítottak helyben Szent István királynak. Sajátos helyi tisztelet alakult ki Nepomuki Szent János alakja körül. Nepomuki János különösen is a víz okozta veszedelmek, így a Maros áradásai kö­zepette lehetett hathatós patrónus. Már egy 1805-ös térkép föltünteti a szent szobrát. 45 1810-ben Oexel János, Alajos és Károly újabb kőszobrot készíttetett neki, melyet Domkó Antal plébános áldotta meg 1815-ben máj. 16-án, a szent ün­nepén. 46 Ünnepnapjának előestéjén és nyolcadának első és utolsó napján a hívek körmenetben vonultak ide. Az élő kultusz jele, hogy 1831-ben Daróczi János és fia, Illés, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló nagyméretű zászlót adományozott a templomnak. 4 ' Ugyancsak hangsúlyozott kultusznak örvendett Szent Vendel, a földműveléssel foglalkozók, a pásztorok és a háziállatok oltalmazója. Oltára állt a templomban, fogadalmi képet készítettek neki,és ahogy láttuk, harangot is szen­teltek tiszteletére, de képe megjelent templomi zászlón is. A főoltáron elhelyezett szobraik tanúsága szerint a helyiek oltalmazója volt még Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália, ők a járványos betegségek, különösen is pestis idején szá­mítottak menedéknek. 1824-ben jeles ereklyét, a Szent Kereszt egy kis darabkáját kapta meg a közösség. 48 Ezt nagyböjt vasárnapjain tiszteletre tették ki, és ekkor, valamint a Szent Kereszt megtalálásának és fölmagasztalásának ünnepein a hívek számára csókra nyújtották. 49 Adományaikkal a plébánia hívei is támogatták az Egyházat. Kereszteket állítottak például a terület nyugati határában 1801-ben vagy a Kisteleknek ne­vezett részen 1836-ban. 5 Darótzi János 1828-ban a régi helyett új temetőke­resztről gondoskodott. A templomnak Simonyi Mihály és felesége ugyanebben az évbe két zöld selyemzászlót adományozott, melyeken Mária, Szent József és védőszentjeik: Szent Mihály és Szent Ilona voltak láthatók. 1863-ban Simon Pál özvegye, Kiss Rozália újra aranyoztatta a tabernákulum fölött lévő Pelikán­szobrot, 1866-ban Kriván József temetési lobogót, Gábor András és felesége a Szent Vendel-oltár számára egy ezüst függőlámpát, Pásztor Pál és felesége a Szűz Mária szoborhoz egy bádogedényt készíttetett. Utóbbit azzal a meghagyással helyezték ki, hogy az abban összegyűlt pénzből a szobor tiszteletére gyertyákat vásároljanak. 51 1832-ben kipadlózták a templomot, 1834-ben pedig kijavították a tetőzetet, újra festették a szentélyt és két ablakot nyitottak rajta, a szentély gyertyatartóit megjavították és újraaranyozták. 1837-ben Lonovics József, 1864-ben Bonnaz 45 KISS 1940. 104. 46 De Statuts et Crucibus. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. II. Pars 3. Caput, „statua S. Ioannis Nepomuceni... ante aliquot annos erecta. " (Hist. Dom. 4.) kifejezés új szobor állítására utal. 47 A zászló másik oldalán Mária mennybemenetele kép volt látható. 48 Hist. Dom. 8. 49 Structura Ecclesiae interior. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837 I. pars 1 Caput 3. §. 50 De Statuis et Crucibus. SZCSPL I.l.c. Kiszombor. Can. Vis. 1837. II. Pars 3. Caput. 51 Hist. Dom. 17. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom