A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
NAGYGYÖRGY Zoltán: Kárász Benjamin – a hazafi
rohammal elfoglalta Szenttamást. Március 23-án pedig Czintula Antal honvéd őrnagy Horgosról sietve O-Kanizsánál visszaszorította a szerbeket egészen a Tisza bal partjára. 24 1849 március végére egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Magyarországon levő császár és királyi hadsereg önmagában képtelen leverni a magyar „lázadást." Az orosz beavatkozásról mind több szó esett Bécsben és Budán egyaránt. Bécsben előbb a bukovinai és galíciai császár és királyi csapatok oly módon történő kihozatalával akarták növelni a magyarországi haderőt, hogy azokat orosz megszálló csapatok váltsák fel. Windischgraetz Alfred (1787-1862) herceg, osztrák hadvezér, viszont már március 24-én legalább 50 000 orosz katona Magyarországra történő benyomulását tartotta szükségesnek. A javaslatnak némi szerepe volt a herceg pozíciójának megingásában, de a tavaszi hadjárat sikerei után a politikusok és katonák többsége sem látott már más megoldást és az orosz beavatkozás elnyerte a nyugati nagyhatalmak támogatását is. Az intervenciót előkészítő tárgyalások március végén megkezdődtek, a hivatalos segítségkérés áprüis 21-én történt meg. I. Ferenc József (1830-1916) osztrák-magyar császár május 1-én saját kezű levélben fordult Miklós cárhoz ez ügyben. 25 Ekkor az összefogó osztrák és orosz hadsereg nyomására a magyar kormány és az országgyűlés Szegedre kényszerült távozni. Kossuth 1849. július 11-én érkezett Szegedre, ahol Kárász Benjamin a palotájában fogadta és látta vendégül. Kossuth az utolsó Magyarországi beszédét ugyanezen a napon a Kárász palota erkélyéről tartotta, a mai Klauzál tér felöl (Azon időben a Széchénjd tér beépítetlenül idáig ért.) a hatvan ezerre összesereglett tömeg előtt. 26 A szövetségben álló ellenség haderőinek csapatmozdulatai folytán a további próbálkozások veszni látszottak. így 1949. július 30-án a császári csapatok már ellenállás nélkül bevonulhattak Szegedre. Báró Julius Jakab Haynau (1786-1853), osztrák hadvezér, a hírhedt „bresciai hiéna", csak augusztus 3-án érkezett és nyomban zár alá helyezte Kárász Benjamin főispán összes vagyonát. Aztán augusztus 4-én már Haynau egyik szárnyvezére Ramberg Rév-Kanizsánál átkelvén a Tiszán, Horgoson keresztül Szegedre sietett. 2 ' Majd Görgei Artúr (1818-1916) magyar honvéd tábornok s hadügyminiszter augusztus 13-án Világosnál mintegy 30 000 emberrel a cári csapatok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert. 28 Benjamin a fegyverletételt követően, mint kompromittált, önként adta fel magát, mire őrizetbe vették. Legfőbb bűnéül azzal vádolták, hogy mint kormánybiztos a császári seregek ellen törekedett, és hogy mikor azok Szeged felé nyomultak, elszökött előlük. Vagyonának lefoglalása mellett haditörvényszék elé állították, és fogságba helyezték. Haynau 1849. október 6-án kivégeztette Batthyány Lajost (1806-1849), az első felelős magyar minisztérium elnökét, és Aradon a 13 honvéd főtisztet, valamint 24 SZÁNTÓ XI., 107. o. 25 HERMANN, il. o. 26 PÉTER, 220-222. o. 27 ZSILINSZKY 244-248. o. 28 ZSILINSZKY 240-244. o. 29 ZSILINSZKY 257. o.
