A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Kárász Benjamin – a hazafi

százakat ítélt börtönbüntetésre és ezrével vitte a volt magyar honvédeket a Habsburgok máshol állomásozó seregeihez. De, a vérengzése Bécs számára egyre kellemetlenebbé vált. így az általa kényszerből kihirdetett tömeges megkegyelmezés alkalmával Benjamin is kiszabadult a fogságából. 1850-ben a vagyonát is visszakapta, de e jeles hazafit az önkényuralom Bach-lovagjai az egész uralmuk alatt rendőri felügyelet alatt tartották. Ezután ez a tiszteletre méltó férfiú a Bach-korszaktól kezdve a közélettől visszavonultan élt, és az elkövetkezett idő követelményei szerint néhányszor vendégül kellett fogadnia a palotájában I. Ferenc József császárt, az Alföldi látogatásaikor. 1857-ben, éppen a palotában szállt meg I Ferenc József, amikor Benjáminnak az akkor 20 éves fiúgyermeke Géza (1837-1905) egy külföldi útjáról hazatért, és a kapuban megtudva ki van a házukban, olyan patáliát csapott, hogy az apjának a hajdúival gyorsan a kocsiszínbe kellett bezáratnia, nehogy szitkozódása a császár fülébe jusson.

30 Kárász Benjamin ezután 1859-ben nagy érdemeket szerzett magának a Csongrád Vármegyei gazdasági egylet megalakításával. Benő nyíltszívű és egyenes jellemű és okosan újító volt, melynek alapján a vármegyei táblabíró vüág neveltjenek tekintendő. Ezen szép jellemvonásaihoz a liberális polgárság bölcsessége járult. E nemzetfenntartó két osztály karakterisztikumából alakult ki a jelleme, amely a mágnás földesurak minden szép erényét megőrizte. Lovagias volt, és a „kékvérű" rátartiságot és dölyföt nem ismerte. A házába bejáró szemérmes szegények jószívű, bőkezű gyámollója volt. A királyhoz hagyományos lojalitás fűzte, de a hatalomnak nem tömjénezett és a köteles hódolatnál és engedelmességnél többet nem adott. Számára első volt a nemzet, a haza, majd a közjó. Több társadalmi és polgári egyesület is a tagjává választotta. A tiszti kaszinóban főképpen a hölgyek körében kedves, derült és humoros kedélyű volt. Nagyon tudott az asszonyok nyelvén, - idős korában még fiatal hölgyek is örömmel időztek társaságában anélkül, hogy egy pillanatra is unták volna magukat. Szegeden, a belváros Q-1 közepén a mai legszebb sétáló főutcát az ő tiszteletére a családról nevezték el. A békekötés után az európai helyzet megkövetelte, hogy Ausztriának és Magyarországnak a közjogi helyzetét letisztázzák, mégpedig alkotmányosan, törvényhozás útján. A nemzet sokáig tűrt, míg az alkotmányos jogai végre teljesen visszaállítódtak. 1867. február 17-től gróf Andrássy Gyula (1823-1890) új magyar miniszterelnökkel, a magyar alkotmányos minisztérium vette át a nemzet vezetését. Ezzel a nagy változással Csongrád Vármegyére is újabb korszak köszöntött. 1867. április 25-én Szegváron tartott vármegyei közgyűlésen Csongrád Vármegye élére ismét Kárász Benjámint nevezték ki főispánnak. Jelenlétét a vármegye közönsége leírhatatlan lelkesedéssel fogadta. Beiktatása fényes volt. Üdvözlő beszédek követték egymást, hazafias öröm és lelkesítő szólamokkal. Majdnem 20 esztendő keserveinek emlékei újultak fel az egybegyűltek leikéiben. Ezúttal mindenki hitt az alkotmányos élet állandóságában - hiszen az új főispán is az 184S-ai törvények alapján állott, aki megkövetelte a törvények tiszteletét és az engedelmesseget. 30 CZÍMER 171. o. 31 CZÍMER 170-171. o. 32 ZSILINSZKY 299-301. o.