A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban

német iparvidék ellen a francia légierő eredménytelen támadást intézett. A német légelhárítók megakadályozták, hogy a francia bombázók kárt okozzanak. Belga vélemény szerint a francia légierő ezt a támadását minden bizonnyal Belgiumon keresztül hajtotta végre. A szeptember 6-i római jelentés azt adta hírül, hogy a francia kormány elrendelte a Franciaországban rekedt németek internálását, s ezt a rendelkezést a hatóságok már végre is hajtották. Az internálásnál nem tettek kivételt, s így a politikai menekültek is koncentrációs táborba kerültek, számuk „igen tekintélyes volt". Az internálás elől csak azok menekültek meg, akik önként jelentkeztek katonai szolgálatra. És ezenkívül a francia kormány minden német tulajdont lefoglalt. Hasonló intézkedésre került sor Angliában is. Londonban 120, s az egész Angliában mintegy 500 németet tartóztattak le és vettek őrizetbe. Az összecsapásokból természetesen a tengerészet sem maradt ki. A szeptember 7-i hírforrások szerint az Atlanti-óceánon az angolok három német hajót süllyesztettek el. A német búvárhajók pedig több angol hajót támadtak meg, s ennek során a Rosina nevű angol gőzöst elsüllyesztették, a Bosnia nevű angol hajó meg aknára futott. Az elsüUyesztett hajók személyzetét viszont sikerült megmenteni. Közben a propaganda akció sem szünetelt, szeptember 5-re virradóan az angol repülők a francia határnál fekvő Ruhr-vidék felett 3 millió német vezetők ellenes röpcédulát dobtak le.

8 Az eddigi kisebb összetűzések mellett az angol és a francia kormány elhatározta, hogy gazdasági háborút is szervez Németország eUen. Londonban külön szervezet alakult azzal a céUal, hogy megnehezítse az élelmiszerek és nyersanyagok Németországba való szállítását.

9 Egy japán újság az 1939. szeptember 8-i számában annak a véleményének adott hangot, hogy Németország a Lengyelországban elért sikerei révén teljes akció-szabadsággal léphet fel a nyugati hatalmakkal szemben. Majd mindjárt megjegyezte, hogy a német-lengyel háború befejeztével véget érnek a hadműveletek, és diplomáciai úton rendezik a vitás kérdéseket. A mostani háború különben is különös — jegyezte meg a japán sajtó —, mert „bár az ágyúk dörögnek, azért a diplomácia sem tétlen. " A japán meglátás elmondható nem volt alaptalan, mert eddig is — amint erről a korábbiakban már szólottunk — bizonyos békéltető diplomáciai tárgyalások Róma köré csoportosultak, s ez nem halványult el pillanatnyüag. A magyar sajtó is megállapította nap nap után újra és újra közlik a hírt, hogy „Mussolini nem mond le a békeállapot mielőbbi visszaállításáról. " Erről a római hír ekként szólt: „ Tudvalevő, hogy a francia-angol hadüzenet megtörténte előtt Mussolini béketervet nyújtott át a nagyhatalmaknak. " A béketervet Németország és Franciaország kedvezően fogadta, csak Anglia nem válaszolt. Megállapítható — hangoztatja a római jelentés —, hogy Németország magatartása Franciaországgal szemben a hadüzenet óta sem változott, politikája még mindig barátságos a franciákkal szemben. 8 Alföldi Újság (Szentes) 1939. szeptember 7. 9 Alföldi Újság (Szentes) 1939. szeptember 8.