A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban
A magyar újságcikkekből nyert benyomások alapján a római híradások azt sugallták, hogy Magyarországon az a meggyőződés uralkodik, hogy Mussolini „bölcs magatartása akadályozta meg egy a mostaninál nagyobb európai háború kitörését. " A belga Independence is Mussolini magatartásának tudja be, hogy az európai államok semlegesek maradtak, és Törökországban ugyancsak hasonlóképpen gondolkodtak. A svájci La Presse címú újság ezzel összefüggésben azt írta, hogy Olaszországban teljes a nyugalom. Londoni politikai körökben is akként nyüai> koztak, a tengeri harcok alkalma során bebizonyosodott, hogy a német katonák nem viseltetnek ellenségesen az angol katonákkal szemben. Az eddig felsorolt országok meUett Kanada is kijelentette, hogy nem tekinti magát hadiáUapotban lévőnek Németországgal szemben, s az Angliával szerződéses Sziám ugyancsak nyüatkozatot tett semlegességéről. A diplomáciai megnyilatkozások eUenére az arcvonalon nem üyen egyértelmű volt a megnyugvás. A Magyarországra érkező hírek arra vaUottak, hogy úgy a németek, mint a franciák kölcsönösen a támadás megindítását várják. A német Sigfried-vonalról azt jelezték, hogy a német csapatok a vonal egész hosszában állandóan erősítik áUásaikat, amelyekbe egyre több új egységek érkeznek. A Rómából közvetített párizsi jelentés pedig azt tudatta, hogy a franciák kisebb megmozdulásai a Maginot és a Sigfried-vonal között folytatódik. A franciák arra törekedtek, hogy csapataikat az eddigieknél kedvezőbb terepen áUítsák szembe a németekkel, s ezt sikerült elérniük. A szeptember 9-i hivatalos német közlemény szerint a német légelhárítók két francia repülőt lelőttek. Az ugyanez napi francia híradás arról számolt be, a franciák ténykedése csupán abból áUt, hogy kikémleljék a német vonal felsebezhetőbb pontjait, s egyelőre a két vonal közül, a több küométer széles zóna területéről a németek előretolt állásait visszavessék. Az itt előrehaladó francia csapatok a legtöbb helyen aláaknázott területeket szálltak meg. A francia vezérkar pedig azt nyüatkozta, hogy kétszeres hadáUások védik az országot, s az eddigi előrenyomulásuk eredményeként a Maginot és a Sigfried-vonal között két új vonalat létesítettek. Berlinből olyan hírek érkeztek, hogy a nyugati fronton megkezdődött villongások miatt a front mögötti városokat és falvakat kiürítik. A francia közlés ezt azzal toldotta meg, hogy a németek a Belgium határán elterülő Aachent és a távolabb fekvő Köln lakosságát is evakuálni akarják. Az előzőekben már kitértünk, hogy Anglia és Franciaország Németország eUen gazdasági háborút is küátásba helyezett. Az angolok ezt beváltották, a szeptember 9-i jelentés szerint hadihajóik kérlelhetetlenül üldözőbe vették a német kereskedelmi hajókat, hogy megakadályozzák a nyersanyag száUítást. Erre föl a németek kijelentették, hogy a délkelet-európai államok semlegesek maradtak, baráti viszonyban áUnak keleti szomszédaikkal, s így Németországban sem élelmiszerben, sem más nyersanyagokban szükség nem lesz. Az angolok több német hajó elsüllyesztéséről számoltak be, és bejelentették, hogy a hajók útjainak ellenőrzése a Kelet- és az Északi-tengerre is kiterjed. 10 Az angol tengeri invázióra tett német kijelentés azt mutatja, hogy a németek nyersanyag-beszerzései egyre 10 Alföldi Újság (Szentes) 1939. szeptember 10.
