A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MARJANUCZ László: A polgárság társadalmi csoportjai Makón a két világháború között

onális fölosztás, s csak eztán a létszám. Megoldásként javasolták föntről a hatáskörök tágítását, azaz ugyanabban a beosztásban még több munkát végezni. Ezt azonban a város elutasította, mert a minőség romlásához vezet.

14 Az állami foglalkoztatás fontos színterei voltak: a posta-, távírda és telefonállomás, valamint a személyi podgyász és áruforgalmat lebonyolító, a marharaktárat üzemeltető vasúti pályaudvar. Az itt dolgozók szintén állami alkalmazásban áütak, de csak hivatalnokként, vagyis ügykezelőként. A közfeladatokkal összefüggő személyszállítást a városi tulajdonban levő kocsik és lovak bonyolították le. A városi tisztviselők rendelkezésére állt: 6 db hintó és fédères kocsi, 14 igáskocsi, 26 ló. Ehhez 7 fő kocsist rendszeresítettek. Kocsidíj 700 K-ra rúgott.

15 POLGÁROK, ÉRTELMISÉGIEK A polgári rend hiányzott Makón, mert a város nem volt kiváltságos jogközösség, lakói jobbágyoknak számítottak. Ez azonban nem volt gátja a későbbi civüizálódásnak. Erdei Ferenc mélyreható tanulmányban elemezte ennek a folyamatnak a lényegét. A modern polgári elemek rendi közösségekből kiemelkedő szabad polgárok voltak. Ezek a parasztrendű iparos és kereskedő ősök, valamint a kereskedő zsidóság adták az első polgári famüiákat. A XLX. század második felében indult meg néhány váUalkozó szeUemű zsidó kezdeményezésére a hagymaexport, s ugyanekkor létesültek a malom-, tégla és egyéb iparágak, ami egyet jelentett a polgári családok elindulásával, gyarapodásával. Makó gazdasági kultúrája csaknem teljes egészében paraszti és polgári eredetű. A hagymakultúra a zsellérek műve, az exportkereskedelem a zsidóságé, a szántóföldi termelés fejlettebb formái a telkes gazdáké, az ipar egyes ágai paraszti, a többiek polgári eredetűek. Ezen az alapon következett be Makó várossá fejlődése, melynek lényege, hogy a rendi megosztottság teljesen eltűnt a XX. század elejére. Egynemű polgári társadalom alakult ki, melynek különböző osztályai sajátos történeti és ténybeli okok miatt különültek el. A város egyetlen hatásterület, melyben kialakult a társadalom két pólusa: a polgárság és proletariátus, de nem ez adta a különböző szociális csoportoknak a kizárólagos elhelyezkedését. A régi rendiség XX. századi hagyatéka, hogy a földbirtok — makói arányaiban — nem adott polgári függetlenséget minden biztossága ellenére sem. A tőke pedig, mely polgári egzisztenciát tarthat fenn, nagyon kevés. A ház és földbirtok aprózottsága miatt aránylag könnyen juthatott mindenki azok tulajdonába. Ezért a polgárság nem igazi polgárság, a proletár pedig csak mezővárosi munkásság.

16 Makó társadalmi szerkezetének sematikus fölépítése : fölső réteg a polgárság, mely magában foglalta a dzsentrit, mint a nemesség polgárosodott örökösét, a birtokos parasztság kiemelkedő és polgárosult egyéneit, a zsidó polgárságot, azaz a zsidóság asszimüálódott vagyonos rétegét, végül a legpolgáribb állományt, az 14 Csanád vármegye Közigazgatási Bizottságának jelentése Csanád vármegye 1927. évi állapotáról. 53. p. 15 ML Tan. Ir.15 900/ 1925 16 ERDEI, 41.