A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BOGOLY József Ágoston: Omnis lectio est selectio. Eötvös József Charles de Montalembert-hez írt leveleinek historiográfiája (I. rész)

tosítja az egyes hitfelekezetek befolyását a hozzájuk tartozó állampolgárok valláserkölcsi nevelésére. (...) Olyan viszonyok, amilyenek most állnak fenn, amikor egyes püspökök és káptalanok többszázezres évi jövedelmekkel rendelkezhetnek, míg némely lelkésznek a mindennapi kenyere sincs meg, és a katolikus iskolák több mint felének 100 forint jövedelme sincs, csakugyan bajosan lesznek fenntarthatók. (...) ... jelenleg 20 katolikus és 12 protestáns tanítóképző intézet áll fenn, és hogy a törvényjavaslatban egyáltalán nincs szó arról, hogy ezeknek az intézeteknek a növendékeit kizárják a tanítói hivatalokból, hanem a törvény csupán afelől rendelkezik, hogy olyan egyéneket, akik a tanítói hivatalra nincsenek kiképezve, ne legyen szabad arra alkalmazni. (...) A törvényhozás kénytelen irányadó módon fellépni, minthogy azt, ami magától értetődőnek tűnik, sajnos csak kevesek értik meg." ( Charles de Montalembert grófnak, 1868. aug. 31.) A törvényerőre emelkedett iskolatörvényről és a többi törvényhozási eredményről. Az autonómia kérdése. „Szabad egyház szabad államban." A keresztény felekezetek viszonyaira vonatkozó javaslatok. „(...)... összes javaslataim, mind iskolatörvényeim, mind a keresztény felekezetek viszonyaira vonatkozó javaslataim törvényerőre emelkedtek. Ezenkívül mindkét házban szerencsésen keresztülvittem az izraeliták emancipációját és a keleti szertartású egyházak szervezeti autonómiájáról szóló törvényt, és így meg vagyok ennek a törvényhozásnak az eredményével elégedve, (...).(...) Rövid időn belül megindulnak a munkálatok a katolikus egyház autonómiájának bevezetése céljából, (...)...remélem, hogy még az 1869-es évben, ha Isten élnem hagy, Magyarország valamennyi egyházi közösségét autonóm módon megszervezettnek látr hatom, és ezáltal legalább egy országban keresztülvihetem a „szabad egyház szabad államban" elvét, miután ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy az állammal ne csupán különböző vallású egyének, hanem szervezett egyházi közösségek álljanak szemben.(...)" ( Charles de Montalembert grófnak, 1868. dec. 15. ) Eötvös József Montalembert „Moines d'Occident" c. müvének és „L'Espagne et la liberté" c. könyvének olvasója. Az állam és a katolikus egyház kapcsolatának összehasonlítása a spanyol és a magyar viszonyok tükrében. A katolikus autonómiáról. „(...) Az állam és egyház közötti összeköttetés, amely sajnos nemcsak Spanyolországban áll fenn, olyan sokáig tartott, hogy hozzászoktak ahhoz, hogy a szabadság fogalmát a katolikus egyház fogalmával ellentétben gondolják el, és a „szabad egyház szabad államban" nagy elve éppen a katolikusoknál talál legkevésbé visszhangra. — Egyházi kérdéseket — legalább is az osztrák monarchiában — világiak a legnagyobb közömbösséggel ítélnek meg, a klérus pedig mindig a maga anyagi érdekeire és kényelmére való tekintettel, és így történik meg az, hogy az autonómiával, amelyet a görögkeletieknél és a zsidóknál szerencsésen keresztülvittem, a katolikusoknál a legnagyobb akadályokba ütközöm, és ezeket annál nehezebben lehet leküzdeni, mert csupán negatív természetűek, és voltaképpen abban állnak, hogy egyfelől maguk a vüágiak nem akarnak nekikezdeni a munkának, miközben a klérus — különösen a magasabb —csendben örül ennek, részint mert az a mód, ahogyan a katolikus sajtó egy része autonómiára irányuló törekvéseinkről nyüatkozik, megingat egyes jószándékú, de aggályos kedélyeket, részint mert ha az autonómia nem jönne