A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

fokozására. Ezzel szemben jó műtrágyát, vetőmagot, olcsó gépeket és hitelt köve­teltek a parasztságnak. A hadviselt katonák jelzálog-adósságainak kifizetését és a hadseregtől felszabaduló szekerek, lovak és szerszámok szétosztását szorgal­mazták. Sürgették a mezőgazdasági termények rekvirálásának és a maximálá­sának megszüntetését, a mezőgazdasági termékek szabad forgalmának helyreáUí­tását, a kisüsti szeszfőzés visszaállítását és a szabad dohánytermesztést. A Földmívespárt programja követelte a falvak és a vidéki városok fejlesztését: Miami pénzen jó utakat, vízi- és vasutat, a valláserkölcsi nevelést is biztosító is­kolát, gyógyszertárat, orvost, mintagazdaságot, vüágítást és könyvtárat sürgettek minden falunak. Ezek megvalósítás érdekében javasolták, hogy „a ház- és a földadót a község, a járás és a megye költségeinek fedezésére engedjék át!" Ves­senek véget annak az igazságtalanságnak, — írták — hogy a „fővárost áUami eszkö­zökkel, a vidék rovására fejlesztessék". Kezdeményezték a gazdák, munkások és kisiparosok szövetkezeteinek szabad fejlődését. Ezzel párhuzamosan a tőzsde és az „uzsoráskodó kartellek" megrend­szabályozását. Követelték, hogy a hadimilliomosok és a hadseregszáUítók háborús nyereségeit osszák szét a hadirokkantak, özvegyek és árvák között. Ugyanakkor tütakoztak az MSZDP és a Polgári Radikális Párt által szorgalmazott földér­ték-emelkedési adó ellen, mely szerintük a „kisgazdát évről-évre nagyobb adóval fogja sújtani. Javasolták, hogy adóztassák meg a „börziánereket, a bankokat, álta­lában a gazdagokat" sokkal nagyobb mértékben, mint a parasztokat és a kisiparo­sokat. Követelték, hogy a tervezett vagyonadó alól mentesítsék a sebesülteket és azokat, akik legalább egy évig frontszolgálatot teljesítettek. Az irodákban és más biztos helyeken szolgálók viszont duplán fizessenek. A tömegek szemében e nép­szerű követelések közé elrejtve tütakoztak „a föld aránytalanul súlyos megadóz­tatása ellen", s ezzel elsősorban a földbirtokosok érdekeit védték. Egyszerűbb adó­törvényeket és jobb közigazgatást sürgettek. Földet kívántak adni a falusi kisiparosoknak és tisztviselőknek. Az agrárproletároknak „a földön kívül családi házat, baleset, betegség s rokkantság esetére segélyt s öregségükre nyugdíjat" ja­vasoltak. Földművelési kamarák feláüítását a „gazdák és munkások részére, ha­tóságijogkörrel és egyenlő választójoggal". A falusi iskolákban elsősorban a mező­gazdasági ismeretek terjesztését. A „káros bevándorlók kifutását az országból" E követelés valószínűleg elsősorban a Galíciából menekülő zsidókra vonatkozott. Rövidebb katonai szolgálatot és a háború megakadályozását szorgalmazták nép­szavazással. A program végén a Földmívespárt országgyűlési képviselőjének kötelességévé tették, hogy évente többször jelenjen meg választókerülete minden községében, és haügassa meg a „legszegényebb polgárok kívánságait is". A képviselő emellett kö­teles a szervezett földművelők „kerületi választmányának kívánságára minden fontosabb törvényjavaslat tárgyalása előtt a választmány értekezletén részt venni". A pártból küépő vagy annak sarkalatos programjával szembehelyezkedő képviselőt kötelezték, hogy új választásoknak vesse alá magát. 36 36 Az Országos Földmívespárt programját lásd: A Barázda, 1918. december 7. Melléklet és a Magyar Gazdák Szemléje, 1919. január-március. 47-50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom