A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

A Földmívespárt programiát Mérei Gyula úgy minősítette, hogy az elsősorban a nagybirtokosok érdekeit védte, ezért azt egészében reakciósnak nevezte. Király István már differenciáltabban ítélkezett: „Bármennyire is leplezték, a nagybirtokos érdekek erősen kiütköztek magából a pártprogramból is. Szinte teljesen száműzték a falu ama alapvető osztályeUentétének még az enyhe látszatát is — írta —, hogy a forradalomban az egész parasztság került eUentétbe a nagybirtokos osztállyal." Mindezt azzal indokolta, hogy a programnak a földreformmal foglalkozó szakasza „csak az igen nagy birtok megnyirbálását tűzte ki célul. Földreform-koncepciójának középpontjában a középbirtok erősítése állt". Mindezek alapján mégsem lehet a Földmívespárt programját úgy értékelni, hogy csak a középbirtokosi és gazdagparaszti érdekeket védte. Ugyanis éppen arra tett kísérletet, hogy a forradalmi helyzetben az erősödő munkáspártokkal és radikális agrárprogramjukkal szemben létrehozzon egy széles körű parasztegységet. Ezt nem lehetett csak a nagy- és középbirtokosok, ületve a gazdagparasztság legszűkebb osztályérdekei alapján megvalósítani. Az újkonzervatív-agrárius ideológia ekkor már képes volt arra, hogy egy ennél szélesebb paraszti érdekszövetséget teremtsen. Ebben segítségére volt a két munkáspárt radikalizmusa, az, hogy nem értették meg a földnélküliek és a szegényparasztok többségének elementáris vágyakozását a földmagántulajdon iránt. Ezt a helyzetet kihasználva a Földmívespárt vezetői olyan programot adtak, amely földreformot és széleskörű szociális és demokratikus jogok követelésével jelentős paraszti tömegeket tudott megnyerni és mozgósítani. Ezt persze megpróbálták felhasználni a földbirtokosok érdekeinek védelmére is. IV. ORSZÁGOS SZERVEZKEDÉS E párt vezetősége a program közzétételekor is azt hangoztatta, hogy „munkás és gazda, zsellér és iparos, mind megérti, s vauja ezt a programot." Ezért is keU azt megismertetni a parasztsággal és az alapján híveket toborozni az Országos Földmívespártnak. Javasolták híveüknek, hogy minden faluban tartsanak gyűléseket, s alakítsák meg mielőbb a helyi pártszervezetet. A Barázda december 7.-i számához „Toborzó-ívet" is meUékelten, amelyet kértek aláíratni mindenkivel, aki a párthoz csatlakozott: a 21. életévüket betöltött férfiakat és a 24. életévüket betöltött nőket. Tehát a párt tagjait a választásra jogosultak köréből gyűjtötték. Javasolták, hogy a helyi pártvezetőség vegye külön jegyzékbe a belépett választókat, s az aláírt Toborzó-íveket pedig küldjék be az Országos Földmívespártnak. Ennek címe: Budapest, IX. ker. Ráday utca 16. Tehát a pártnak a Gazdaszövetségtől külön központot létesítettek, mellyel az attól való elkülönülésüket kívánták érzékeltetni. Ez azonban — mint látni fogjuk — csak formális volt. A párt megalakítását bejelentő vezércikkben rámutattak: „Ma is nyomorog a falvak népe, sötét, fűtetlen szobákban, rongyokban lóg le róla a ruha, s nincs láb37 MÉREI i. m. 38 Agrártörténeti Szemle, 1972/1-2. 188. 39 Uo.