A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BOGOLY József Ágoston: Omnis lectio est selectio. Eötvös József Charles de Montalembert-hez írt leveleinek historiográfiája (I. rész)

soha nem lépte át. Mint ahogyan a korábbi időkben a kereszténység szolgálatában vívott harc, úgy most a szabadság megszerzéséért folytatott küzdelem az, melyben a magyar nép küldetését felismerte, és amelyhez hű marad, bármennyi áldozatot követel is ez, de éppen ezért szükséges, hogy individualitását megőrizze, melyet meg is fog őrizni. (...)" (Charles de Montalembert grófnak, 1866. február 27. ) A közoktatásügyi törvényjavaslat kidolgozásáról. A szellemi és erkölcsi kultúra fontosságáról. Az oktatásügy legfontosabb kérdései. A „Tableau de l'Instruction primaire en France" és Franciaország 1833. jún. 28-i törvénye. Guizot emlékiratai. „Az országgyűlés (...) bizottságot nevezett ki egy közoktatásügyi törvényjavaslat kidolgozása céljából, és ennek elnökségével engem bízott meg. — Mindig az volt és most is az a szilárd meggyőződésem, hogy nemzeti jövőnk kérdése kulturális kérdés, és hogy itt minden attól a szellemi és erkölcsi kultúrától függ, amelyre a magyar nép a többi nemzetiségekkel összehasonlítva felemelkedni képes. Ezért semmit sem tartok fontosabbnak, mint azt, hogy éppen a közoktatásügy vonatkozásában a célnak megfelelő törvények szülessenek. (...) ...küldje el nekem keresztkötésben az 1833. jún.28-i törvény szövegét. Ismerem az ezzel a törvénnyel kapcsolatos vitákat, ugyanúgy a „Tableau de l'Instruction primaire en France"-t is, amelyen a törvény alapul, és természetesen Guizot emlékiratait is, de a törvény szövege nincsen meg nekem." (Charles de Montalembert grófnak, 1866. júl. 27.) Francia iskolaügyi törvények. A szabad megegyezésen alapuló szabad állam eszméje. A fejlődés természetes folyamata. „(...) Minthogy azon irány folytán, amelyet az európai politika a legutóbbi időben követ, éppenséggel csak nagyobb államok lehetségesek; és minthogy azon a helyen, amelyet az osztrák monarchia foglal el, nem lehet semmiféle, valamely nagy nemzetiségre alapozott nagy államot létesíteni, hanem egy ilyen állam csak több kisebb nemzetiség egyesülése révén válik lehetővé, ezért szilárdan meg vagyok győződve róla, hogy ez az egyesülés a nem nagyon távoli jövőben be fog következni. (...)... egyetlen nemzetiség sem — még a magyar vagy a lengyel sem — elég erős ahhoz, hogy a többieket alávesse magának, így előrelátható, hogy ennek az államnak nem egy nemzetiség uralmán, hanem valamennyiük szabad megegyezésén kell alapulnia, tehát szabad államnak kell lennie. (...)" (Charles de Montalembert grófnak, 1866. szept. 16.) I. Ferenc József magyar királlyá koronázása. Az ország békéjének megőrzése a Franciaország és Poroszország közötti feszültség idején. „(...)...meg vagyok győződve róla, hogy Isten egy olyan népet, amely századokon át a kereszténység előharcosa volt, nem hagy elsüllyedni. (...) Remélem, hogy legkésőbb június elején lebonyolítjuk a koronázást, és ekkortól főképpen az a feladatunk, hogy megőrizzük államunk számára a békét, amely — amint erősen tartok tőle — a Franciaország és Poroszország közötti feszültség következtében fel fog borulni. (...)" (Charles de Montalembert grófnak, 1867. május 22.)