A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

lásban. 94 önálló mezőgazdasági termelő volt, ők tehát „maszekok" voltak, 41-en pedig időszaki alkalmi munkát végeztek, tehát napszámból tartották el magukat. A legnagyobb számban azok voltak, akik főállásuk mellett a mezőgazdaságot „másodállásban" végezték. 722 fizikai munkás, 200 szellemi foglalkoztatott és 39 önálló kisiparos vagy kiskereskedő foglalkozott gazdálkodással, összesen 961 olyan zombori volt, aki a háztájit nem közvetlen megélhetésére művelte.

198 Segítő családtagokkal együtt a helyi társadalom legnagyobb szeletét az üyen kistermelők tették ki, akik saját szükségleteik kielégítésére, vagy kiegészítő jövedelemszerzésre hasznosították kiskertjeiket, vagy a háztájiba kapott földeket. Az 1424 számba vett kisgazdaság 732 hektárt művelt, ennek 78 %-a, 574 hektár szántó volt. A kert 136, a gyümölcsös 12, a szőlő 8, a rét és a legelő l-l hektárt tett ki. Ezen túl még 67 hektár nem művelhető terület is a kisgazdaságokhoz tartozott, így az összes terület, mely a kisüzemek kezelésébe tartozott, 799 hektárt tett ki. Ennek mintegy 45 %-a (356 hektár) háztáji terület, 11,5 %-a (93 hektár) illetményföld és 42,5 % (340 hektár) személyi tulajdonú földterület volt, és ehhez még csekély 8 hektárnyi bérelt terület párosult.

19 A gazdaságok nagyobb része, 1241 rendelkezett sertésóUal, ezek átlagos mérete 8 m volt, 814 átlag 13,9 m

2 alapterületű kukoricagórét birtokoltak, és akadt 148 olyan kisgazdaság is, ahol szarvasmarha-, illetve lóistálló is feUelhető volt, ezek átlagos alapterülete 18 m

2-re rúgott.

200 A zombori kisgazdaságok közül az 1972-es mezőgazdasági összeírás adatai szerint 56 gazdaságban tartottak szarvasmarhát, összesen 123 db-ot, ami átlagosan 2,2 allatot jelentett; 721 gazdaságban tartottak összesen 3687 db sertést, átr lagosan gazdaságonként 5,1 db-ot; 33 gazdaságban tartottak lovat, összesen 50 db-ot, átlagosan 1,5 db-ot; 1158 gazdaságban tartottak átlagosan 28,8 baromfit (tyúkféléket, gyöngyöst, libát, kacsát, pulykát), összesen 33390 db-ot; 3 gazdaságban juhot, összesen 5 db-ot; továbbá 7 kecskét, 6 szamarat, 524 házinyulat és 230 méhcsaládot is számba vettek.

201 Az állatállomány az 1960-as adatokhoz képest jelentős visszaesést mutatott. Főként a szarvasmarha- és lóállomány visszaesése feltűnő. Mindkettő csökkenése a nagyüzemi gazdálkodás túlsúlyossá válásával függött össze. A háztáji tejtermelés nagyban visszaesett, ez magyarázta, hogy az 1960-ban összeírt 522 szarvasmarhával szemben ekkor már csak 123-at rögzítettek. A csökkenés 76 %-os volt. Még nagyobb veszteség érte a község lóáUományát. 1960-ban még 539 lovat tartottak Zomboron, 1972-ben már csak alig egytizedét, 50 db-ot.

202 Itt a csökkenés oka a mezőgazdaság gépesítésével függött össze, a háztáji gazdaságok nagy földmunkáit (szántás) ekkor már mind inkább traktorokkal, bérmunkában végez198 ÁMÖ 1972. 2. A kisüzemi gazdaságokhoz tartozó személyek száma foglalkozás szerint. Bp. 1972. 244-245. 199 ÁMÖ 1972. 3. A kisüzemi gazdaságok földterülete, gazdasági épület- és gépállománya. Bp. 1972. 238-239. 200 Uo. 530. 201 ÁMÖ 1972. 4. Szarvasmarha-állomány. Bp. 1972. 232., 5. Sertés- és lóállomány. Bp. 1972. 120. és 286; 7. Baromfiállomány. Bp. 1972. 234-235.; 6. Juh- kecske-, bivaly-, szamár-, öszvér-, házinyúlállomány, méhcsaládok száma. Bp. 1972. 120. és 287. 202 Csongrád megye statisztikai évkönyve 1959. Szeged, 1960. 158.