A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között
tették, ezért lovakra már csak a fuvarozáshoz volt szükség. Lovat többnyire csak azok tartottak, akik bérfuvarozást vállaltak, magánhasználatra a lótartás ekkor már nem volt gazdaságos. Egyedül a sertésállomány nagyságrendje nem változott, az 1960-ban számba vett 3711 sertéssel szemben szinte számra megegyezőt, 3687-et számoltak össze. Ez azt mutatta, hogy a háztáji sertéstartásnak a családok húsellátásában még ekkor is meghatározó szerepe volt, különösen, hogy a hús- és hentesáru-ellátás folyamatossága az üzletekben még a hetvenes években sem volt biztosított. Ugyanakkor a mezőgazdasági összeírás során számba vett ólak és istállók számából jól látható, hogy az állattartás a csökkenés mellett mind inkább koncentrálódott. Mint láthattuk a korábbi adatokból, az 1241 sertésóUal rendelkező gazdaságból csak 721-ben, míg a 148 szarvasmarha- és lóistállóval szemben csupán 56 gazdaságban tartottak szarvasmarhát és/vagy 33 kisüzemben lovat. 1972-ben tehát 520 sertésól és legalább 59 istálló üresen állt, azaz a számba vett gazdaságok 41 %-ábai, ahol korábban volt állattartás, már a szárnyasokon kívül nem neveltek haszonáUatokat. Az áUatlétszám a hetvenes évek eleji állapothoz képest a nyolcvanas években sem nagyon változott. A termelőszövetkezetek beruházásai miatt jelentősen megemelkedett a szarvasmarha-, valamint a kisgazdaságok aktivitása miatt a juh-állomány, ugyanakkor látványosan csökkent a sertéstartási kedv, az állomány negyedével volt kisebb, mint 10 évvel korábban. 1987-ben az Új Elet tsz 1450 körüli (ebből 540 tehén), valamint a Lenin tsz 1577 darabos (ebből 788 terhén) szarvasmarha-állománya kívül a kisgazdaságok 140 szarvasmarhát tartottak, ebből 41 volt a tehén. A tendencia azt mutatta, hogy a tehénállomány jobban csökkent, mivel inkább a bérhizlalásra volt igény. Sertést már csak a kisgazdaságok tartottak, az összese i 2600 körüli szám folyamatos csökkenést mutatott. Az Új Elet tsz 1985-ben fölszámolta juhászatát, a kisgazdaságokban viszont emelkedett a számuk, mintegy 300 körüli állományt regisztráltak. A lóállomány mérsékelten növekedett, 1987-ben az Új Elet tsz-ben 26, a GKI-nél 14, a kisgazdaságokban 43 lovat tartottak. Baromfit csak kisgazdaságokban tenyésztettek, mintegy 30 ezer db-ot, ebből 1100 tartozott a törzsállományhoz. Korábban volt törzsállománya az AFESZ-nak is, de ezt időközben fölszámolták. Mintegy 220 házinyulat tartottak még a faluban, és az 1972-es áUománynak éppen dupláját, 460 méhcsaládot regisztrálhattak még a kistermelőknél. 2 Az 1970-es évektől a háztáji gazdálkodás bővítése és erősítése politikai kérdéssé vált. Az önellátáson túl az áüam ösztönözni kívánta az otthoni termékek piacra jutását, részben azért, mert a mind inkább akadozó ellátást ezáltal frissíteni lehetett, de azért is, mert az ebből befolyó többletjövedelmeknek a vidéki lakosság körében fontos hangulatjavító szerep volt. A község vezető testülete 1976 nyarán tekintette át a húsprogram végrehajtásának teendőit és tapasztalatait, 1977 nyarán a „a zöldség, gyümölcstermesztés helyzetének alakulását" tűzte napirendre, majd az akkor kezdeményezett intézkedések végrehajtását eUenőrizendő egy év múlva, 1978 augusztusában ismét megtárgyalta a kérdést. 204 203 MVL XXIII. 715. Tü. jkv. 1987. szept. 16. 204 MVL XXIII. 722. VB jkv. 1976. jún. 30., 1977. jún. 29. és 1978. aug. 30.
