A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BOGOLY József Ágoston: Omnis lectio est selectio. Eötvös József Charles de Montalembert-hez írt leveleinek historiográfiája (I. rész)

lásához) című műve. Guizot és Willemain munkásságáról. Eötvös az államról szóló bölcseleti művében az általánosan elterjedt tévedések következményeire hívja fel a figyelmet. „(...) ...a parlamentáris kormányzat tökéletlen biztosítékait előnyben kell részesíteni mindenféle biztosíték hiányával szemben, és azt hiszem, hogy éppen a parlamentáris kormányzati forma javára érvényesülő előítéletek a felelősek mindennemű egyéb biztosíték tökéletes hiányáért — ugyanis csak azért mondtak le olyan könnyűszerrel ezekről, mert a parlamentáris kormányzati formát a szabadság elégséges biztosítékának tekintették. (...)... megértem, hogy Hello művének említése meghökkentette Ont. (...)... éppen a szerző középszerűsége folytán éreztem indíttatva magamat arra, hogy a parlamentáris kormányzati formára vonatkozó nézeteket inkább az ő, semmint Guizot, Villemain stb. műveiből merítsem; először is mert az utóbbiak sokkal értelmesebbek annál, semhogy a felállított alaptételek következtetéseinek levonásában szigorúan konzekvensek lennének, továbbá azért, mert Hello korlátolt nézetei sokkal általánosabbak Franciaországban, mint Guizot>éi vagy Vülemainéi,és én művemben nem kiváló férfiak megcáfolására törekedtem, hanem arra, hogy általánosan elterjedt tévedések következményeire felhívjam a figyelmet." (Charles de Montalembert grófnak, 1854. jún. 15.) Eötvös József Montalembert közbenjárását kéri, hogy angol lapokban ismertetések jelenjenek meg az Uralkodó eszmékről...-ről. „(...) Azon rendkívüli érzékenység mellett, melyet kormányzatunk a külföld ítéletével szemben tanúsít, és azon meglepő kívánságának köszönhetően, hogy a külföld szemében liberálisnak mutatkozzék, egyetlen könyv sem kerül betiltásra azok közül, melyekről a külföldi sajtóorgánumok már szóltak. Ezt én már az Uralkodó Eszmékről szóló könyvem és egy 1852-ben megjelent röpiratom kapcsán is tapasztaltam. Ha Önnek lehetőségében állna tenni valamit azért, hogy írásomról néhány angol lapban ismertetés jelenjék meg, mely konzervatív irányultságát kiemelné, hatalmas szolgálatot tenne Ön azon pártnak, mely államunkban a szabadság és a rend érdekeit képviseli. Franciaországi ismertetésről szó sem lehet, de az egyébként is, különösen ha kedvező véleményt fejtene ki, a jelen pillanatban Ausztriában csak kedvezőtlen visszhangot váltana ki. Remélem, hogy kézhez kapta már a hivatalos értesítést az Ön magyar akadémiai taggá választásáról. (...) Aligha tudja elképzelni, müyen nagy benyomást tett mindenkire az Ön Débats sur l'Inde című műve. (...)" (Charles de Montalembert grófnak, 1859. jan. 18.) A Schmerling-féle abszolutizmusról „Schmerling lovag felégette hajóit, és most nyílt sisakkal halad az abszolutizmus felé." (Charles de Montalembert grófnak, 1861. okt. 14.)