A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

PÁL József: A szegedi Szent József Akció (1922-1945)

A SZEGEDI SZENT JÓZSEF AKCIÓ (1922-1945) PÁL JÓZSEF BEVEZETÉS Úrnők Mária Kongregációja A Szent József Akció az Úrnők Mária Kongregációjának keretében tevékenykedett, annak karitatív szakosztályát képezte. A Mária kongregációkat a Szűz Mária tiszteletére összekapcsolódott személyek alkották. Az első egyesületet Leunis János jezsuita szerzetes alapította 1563-ban Rómában. Működésüket XIII. Gergely pápa 1584-ben hagyta jóvá. Ezután szerte a világon elterjedtek. Tagjaik között a társadalom minden rendű és rangú elemei előfordultak: királyok (II. Ferdinánd), hadvezérek (Savoyai Jenő herceg), költők (Tasso), magas egyházi méltóságok (Pázmány Péter), szerzetesek (Szalézi Szent Ferenc). Magyarországon II. József beszüntette tevékenységüket, és azok csak a kiegyezés után, főleg a századforduló táján éledtek újjá, elsősorban Bús Jakab jezsuita páter munkálkodásának köszönhetően. Páter Bús Jakab élete Bús Jakab 1861. ápr. 29-én született Magyarkanizsán. Filozófiát Pozsonyban (1881-82), teológiát Kalocsán (1882-86) és Innsbruckban tanult (1888-1890). Kalocsán szentelték pappá 1886-ban, a jezsuita rendbe 1891-ben lépett be, és 1906-ban tett fogadalmat. Budapesten 1907 és 1909 között házfőnökként, majd az önálló magyar jezsuita rendtartomány létrejötte után annak első főnökeként (1909-12) tevékenykedett. A budapesti kongregációs otthon kormányzója 1912 és 1915 között volt, majd 1915-től 1918-ig Pozsonyban, 1918 és 1920 között Budapesten lett a jezsuita egyetem rektora. Szegedre 1920-ban került, mivel 1920 júniusában a Pozsonyból ide menekített jezsuita rendház főnökévé nevezték ki. Szegedre települése után hozzákezdett az általa képviselt eszmei, politikai irány megvalósításához, melynek lényege, hogy Krisztus szociális tanításának kell irányítani az új magyar társadalmat. Magyarország újra naggyá ugyanis csak Szent István programja alapján lehet, azaz a törvények, a társadalmi, gazdasági élet katolikus szellemben való megújulása által. Ennek érdekében lelkigyakorlatokat tartott a templomokban, az Alföld nagyobb városaiban (Szeged, Kecskemét, Gyula, Szentes, Kalocsa, Kiskunfélegy-