A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

PÁL József: A szegedi Szent József Akció (1922-1945)

háza) katolikus nagygyűléseket szervezett, 1921-ben megalapította Szegeden a Katolikus Ébredés c. katolikus lapot, mely rövidesen háromezer példányban jelent meg. Nagy gondot fordított az élet elesettjeinek gondozására is. Szegedre kerülése után rögtön hozzá kezdett a Mária kongregációk szervezéséhez. Néhány hónap múlva már 17 egyesület működött a városban, melyek a társadalom egy-egy rétegét (urak, úrnők, úrleányok, egyetemisták, szakiskolások stb.) tömörítették soraikba. Az Úrnők Mária Kongregációja és benne a Szent József Akció 1922. nov. 19-én árpádházi Szent Erzsébet ünnepén jött létre. Ennek létrehozásában is a fő érdem Bús páteré, aki rövid (1925-27) budapesti tartózkodását kivéve, haláláig (1935) eszmei és gyakorlati irányítása alatt tartotta az egyesületet. Nem gondolt magára, gyenge egészségi állapotára, betegeskedő tüdejére: „A köhögés az én leghűségesebb barátom, mely velem marad" — szokta mondani. Testi szenvedései még fogékonyabbá tették mások baja iránt, lelkét pedig még közelebb vitték Istenhez. Utolsó levelének egyikében írta: „Szívből mondom, mert már némiképpen megértettem a szenvedés értékét. Nagy vigasztalás van abban, ha az élet gyászában, megpróbáltatásaiban, szenvedéseiben Isten kalapácsütéseire ismerünk, melyekkel lelkünket saját képmására formálja: megdicsőíti. Itt ébredezik bennünk annak sejtelme, hogy nem tartozunk az elesettek közé." Bús páter nagy népszerűségnek Örvendett az akkori Szegeden: Nem véletlen, hogy halála után a várostól a Fogadalmi templom építője mellett kapott disz sírhelyet, hogy utcát neveztek el róla (a mai Bolyai János utcát nevezték Bús Páter utcának), hogy akció indult boldoggá avatásának mielőbbi beindítására.

1 I. A SZENT JÓZSEF AKCIÓ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az egyesület — mint korábban említettük — az Úrnők Mária Kongregációjának szakosztályaként működött, de nagy önállósággal, és tagjai sem csupán a kongregáció tagjaiból kerültek ki. Tagsága ugyanis több részből tevődött össze: Az első csoportba tartoztak azok, akik részt vettek az egyes akciókban, tehát a konkrét gyakorlati munkában, és az 1920-as évek végétől bevezetésre kerülő havi 50 fillér tagdíjat is fizették. Ezek száma 200 körül mozgott. A pártoló tagok létszáma meghaladta ezekét. Ok nem vállaltak állandó munkát, csak a havi 50 filléres tagdíjat fizették az őket fölkereső megbízottaknak. Különleges csoportot képeztek a lelki pártoló tagok, akik lelkipásztorok voltak, és vállalták, hogy részt vesznek a Szent József akció élő és holt jótevőinek lelki üdvéért elmondott szentmise akcióban. Minden tag két szentmisét mondott az akció 1 Révai Új Lexikona. Babits Kiadó Szekszárd, 1998. III. kötet, Katolikus Lexikon. Magyar Kultúra kiadása, szerk: BANGHA Béla 1931-33, Katolikus Ébredés - továbbiakban Kat. É. - 1923. febr. 11, dec. 16, dec. 23, Szegedi Katolikus Tudósító — továbbiakban Sz. Kat. T. 1935. dec. 15, Katolikus Alföld — továbbiakban Kat. A. 1936. ápr. 15, nil. 15, dec. 15.