A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)
SIPOS József: A Magyar Gazdaszövetség és a Függetlenségi és 48-as Országos Agrárpárt története 1918-ig
A világháború első szakaszában a Gazdapárt a parasztság anyagi érdekvédelmét erősítette. Ennek eszközei voltak: a Kisbirtokosok Somogy megyei Egyesülete és a Kisbirtokosok Országos Szövetsége. Ezek rendezvényein szóvá tették a kisgazdák gazdasági sérelmeit és megtárgyalták a háborús mezőgazdasági konjunktúra kihasználásának lehetőségeit. Szabó István 1915 novemberében kezdte meg új földbirtok-politikai programjának kifejtését. Ez összekapcsolódott a kormány és a püspöki kar, illetve Prohászka Ottokár ilyen irányú tervezeteinek nyilvánosságra kerülésével. Ez utóbbiak a hitbizományok és egyházi birtokokon létesítendő örökbérletekre gondoltak. E mellett a Gazdapárt sürgette a telepítést és a kisajátítási jog kiterjesztését. 1916 közepén már azt követelték, hogy iktassák törvénybe az állam és a községek kisajátítási és elővásárlási jogát E vitában Szabó már tiltakozott Tisza csak „hősökre" korlátozódó földreform koncepciója ellen Ekkora tehát a földreform és a választójog reformja került a Gazdapárt követeléseinek központjába. Mindkettő életbevágóan fontos volt a parasztság emancipációs küzdelmében! Ez és az 1917-es februári orosz forradalom hírei jelentős lendületet adott a párt szervezéséhez. Ezt tovább lendítette az MSZDP május 1-jei tüntetése, amely Szabóra és képviselőtársaira nagy hatással volt. 1917 végén, 1918 elején már Heves és Veszprém mellett Abaúj-Tolna, Szabolcs, Békés, Komárom és Maros-Torda vármegyékben is megerősödött a kisgazdamozgalom. E szervezeti megerősödést bizonyította a Magyarországi Kisbirtokosok Szövetségének 1918. május 12-én Budapesten megrendezett kongresszusa. 29 vármegyéből mintegy 6300-6400 küldött jelent meg, köztük sok nemzetiségi is volt, különösen sok német. Ott voltak — vendégként — a kormány, az OMGE, a Gazdaszövetség és a parlamenti pártok agrárius képviselői. Szabó István beszédében a Kisbirtokos Szövetség ezektől való különállást, sajátos paraszti érdekvédelmét hangsúlyozta. A határozati javaslat követelte az államnak a kisajátítási jogát mindazon nagybirtokokra, amelyek nemzeti szempontból nemzetiségi vidékeken fontosak, de mindenhol, ahol azok a parasztság terjeszkedésének útjában állnak. Az eladó földbirtokokra az állam, a községek vételi- és bérlői előjogot kapjanak. Követelte a bankok, a telepítési vállalatok és külföldiek birtokvásárlásinak megtiltását. E nagyszabású kongresszus újabb lendületet adott a Gazdapárt szervezkedésének. Fellendült a párt lapjának terjesztése. Május végén elhatározták, hogy létrehozzák a kisgazdák értékesítő és beszerző szövetkezetét, valamint a biztosító szövetkezetét. Céljuk a parasztság termelésének támogatása, modernizálása. E két szervezet hivatalosan 1918. szeptember 15én alakult meg. 35 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Gazdapárt már az 1909-es megalakulásakor a korábban létrehozott megyei és országos paraszti gazdasági és érdekérvényesítő szervezetekre épült rá. Ez utóbbiak jelentős szerepet játszottak e paraszti rétegek kapitalizálódásának, modernizálódásának segítésében. Fontos szerepük volt parasztpolitikusok kinevelésében, sajátos szocializálásukban és főleg egymásra találásában. Tehát a Gazdapárt már megalakulásakor országos és tömegpárt volt! Amelynek voltak központi, vármegyei, választókerületi és helyi szervezetei és vezetése. Ezt a pártkeretet jól kiegészítették a körülötte létrejött gazdasági 35 KIRÁLY i. m. 443-448.