A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

HALMÁGYI Pál: Kiszombor község az I. világháborúban és az idegen megszállás alatt (1914-1921). Kiszomboriak a fronton

zsír, paprika, stb. 2 K tűzifa, petróleum 1 Összesen: 12 K A megszálló csapat minden katonája után az uradalmak havonta előre a következő hozzájárulást fizették: 1., a mezőgazdasági kenderipar rt. Porgányi uradalma részéről: 3.- K 2., Rónay Jenő és Dénes részéről 1.50 K e megállapítás a jelen volt érdekeltek elfogadták. 3., Rónay Béláné részéről 60 f 4., Katona Ferenc és Tóth Ferenc örökösöktől 30 f 5., özv. Rónay Aladárné részéről 30 f 6., Rónay Endre részéről 30 f ez utóbbiak jelen nem révén értesítendők, s a hozzájárulásra felszólítandók 1919. március 31-én érkezett meg Kiszomborra az „újvidéki népkormány" (?) rendelete, melyben elutasították a község kérését a Maros-hídon való szabadabb közlekedésre.

21 A szerb megszállás első szakasza 1919. május 5-ig tartott. A rablások, fosztogatások, rekvirálások mindennaposak voltak. Az iskola is szerb tanfelügyelőt kapott Maximcsev Vitomir személyében, és a kisdiákoknak szerbül kellett tanulniuk.

22 A szerb hatóságok nem engedélyezték a vasúti forgalmat Makó és Szeged között. Az ACSEV motorvonatok így 1919. január 18-tól Makóról Vásárhelyen keresztül mentek Szegedre. A Maroson átvezető híd makói oldalán magyar, zombori oldalán szerb őrség állt. A forgalmat teljesen megtiltották a két helység között. A makói tulajdonosokat — mint már írtuk — nem engedték át szugolyi kertjeiket, földjeiket művelni. A legszükségesebb munkákat, mint pl. a rétek kaszálását a zomboriak végezték el. Feljegyezték, hogy egyszer a magyar hídőrség ütemes lépteit nagyobb egység közeledésének vélve a szerb őrség hanyatt-homlok elmenekült. Máskor az egész megszálló katonaság átfutott Nagyszentmiklósra, mert az éjféli harangszót a bejövő magyarokat üdvözlő harangzúgásnak vélték. A folyó új határként választotta el a két szomszéd vármegyét, Csanádot és Torontált egymástól. Amikor 1919. január 30-án a makói fegyveres tömeg kiűzte a városból a csendőrséget — az 1918. november végén Makóra menekült nagybecskereki szárnyparancsnokság 70 fős egységét —, azok a Maros hídon át a szerbek megszállta Kiszomborra húzódtak.

25 Néhány hónap múlva szinte ugyanez ismétlődött meg, csak fordítva. Amikor április 27-én délelőtt a kommün katonái kiürítették Makót, még aznap délben a Maros hídon át vonult be a városba a kiszombori szerb gyalogság, majd néhány óra múlva követte őket — Szegedről — a 20 Községi jkv. 1918. dec. 18. 71. H. 21 Községi jkv. 1919. márc. 31. 17. H. 22 RÁCZ 2005, 97. és ZUBÁN 1911. 23 HALMÁGYI 2002/b. 503. 24 KISS 1940, 118. 25 PETROVICS 1921, 29.