A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)
HALMÁGYI Pál: Kiszombor község az I. világháborúban és az idegen megszállás alatt (1914-1921). Kiszomboriak a fronton
francia gyarmati lovasság. A szerb katonai jelenlét csak két napig tartott a városban, 29-én a megszállók visszamentek Kiszomborra. 26 Május 5-én érkezett Szegedről Makóra és Kiszomborra az a francia gyaloghadosztály, melynek katonái huzamosabb időre rendezkedtek be a Maros mentén. A parancsnokság Kiszomborra települt, itt alakította ki törzs-szállását Destezet ezredes, a makói és zombori francia katonák parancsnoka. Míg a 81. francia gyalogezred Kiszomboron állomásozott, a 210. ezred Maurice Rousseau őrnagy vezetésével Makót szállta meg. A zomboriak kicsit fellélegeztek, hiszen a kizárólagos szerb megszállás viszontagságai után felüdülés volt a francia hadsereg jelenléte. Május 5-én például a francia tisztek akadályozták meg, hogy a deszki uradalom állatállományát a szerbek a falun keresztül elhajtsák. A nyugati megszállók ellátásukat saját készleteikből fedezték, valamint a helyben vásárolt árukért és terményekért készpénzben fizettek. A franciák az iskola egy részét is elfoglalták, a tanítás így május 21-én be is fejeződött. Mindent összevetve a francia csapatok jelenléte enyhítette és valamelyest tűrhetővé tette a szerb megszállást. Gondrecourt ezredes, aki mélyen vallásos francia volt, minden nap hallgatott szentmisét a község templomában. Feljegyezték, hogy egyszer amikor nem volt kéznél a ministráns fiú, maga ministrált az oltárnál. Míg Makó és a torontáli háromszög egyöntetűen francia megszállás alatt volt, a közlekedés ismét visszaállt a régi rendszerbe. A francia parancsnokság állandó utazási igazolványokat adott ki, és szabaddá vált a forgalom Szegedre, Makóra és Apátfalvára. A község lakói nem sokáig csodálhatták a színes gyarmati katonaság egzotikus egyenruháit — különösen az észak-afrikai szpáhik keltették fel a zomboriak érdeklődését — mert a magasabb politikai döntések miatt Makót és környékét a románoknak, Kiszombort pedig ismét a szerb hadseregnek kellett átr adni. Hiába utaztak Csanád vármegye vezetői Szegedre, Charpy tábornok nem tudta a magasabb elhatározást megváltoztatni. Petrovics György makói polgármester Kiszomboron tárgyalt Destezet ezredessel. 0 annyit el tudott érni, hogy a zombori katonákból egy 30 fős különítmény addig Makón maradt, míg a román megszállók meg nem érkeztek. 1919. június 15-étől 17-ig voltak Makón a 81. francia gyalogezred katonái, majd amikor Mezőhegyes felöl megérkeztek a románok, visszatértek Kiszomborra. A községben sem maradtak sokáig, hiszen a Marostól délre fekvő részeket ismét a szerb hadsereg szállta meg. A visszatért megszállók korlátlanul kezdtek berendezkedni. A rekvirálások fokozódtak, a vagyon és személyi biztonság semmivé lett. Különösen megmutatkozott ez 1919. december 19-én, amikor megérkezett a híre, hogy Kiszombor és a torontáli háromszög mégis Magyarországé marad. 29 A hír nem akadályozta meg a megszállókat abban, hogy Dusán Müetity személyében 1920. május 9-én újabb szerb tanfelügyelőt nevezzenek ki az iskolák élére. Hivatalossá tették a szerb nyelvet és az iskolai oktatás is e nyelven folyt. Sűrűn változtak a tanfelügyelők, hiszen október 17-én már Milán Mandrovics ellenőriz26 HALMÁGYI 2002/b. 515. 27 HD 30. 28 SZEGED 1991. 876-877. 29 KISS 1940. 117-118.
