A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

ORBÁN Imre: A kiszombori református gyülekezet

Osztályához beterjesztett egyházkerületi támogatást kérők listáján a kiszomboriak kérelme az utolsó, 52. helyen szerepelt. Az előterjesztést még csak nem is tárgyalták. Az illetékes osztályvezető közölte Pongó Gyulával, hogy Kiszombor ügye „bizonnyal Munkácsy György esperes úr véleményezése miatt került egyházkerületünk segélykérelmeinek a végére."

43 A toronnyal is ellátott új templom tervét pedig az ÁUami Egyházügyi Hivatal sem támogatta mondván, az előző épületen nem volt torony.

44 További nehézséget jelentett a határsáv, ami miatt nem lehetett könnyen Kiszomborra jönni. Egyházi támogatás nélkül, áüami eüenkezés meüett a helyzet kilátástalannak tűnt. Dusicza Ferenc zsinati irodai vezető javaslatára Pongó lelkész egyenesen a püspökséghez fordult kérelmével, ahonnan a kérelem támogatólag került tovább. így — igaz, torony nélkül — sok áldozatváüalással, gyülekezetek segítségével, segéüyel és külföldi kölcsön fölvételével elkészült az új imaház. Kovácsoltvas kerítése a makói református temetőből került ide. 1960. szeptember 11-én szentelték föl.

45 A fölvett kölcsönt 1967-re törlesztette a gyülekezet.

46 Általában elmondható, hogy a kiszombori gyülekezetet életét nagyban segítették a testvérgyülekezetek adományai, különösen is a rendszeres támogatást nyújtó hódmezővásárhely-újtemplomi, a hódmezővásárhely-susáni gyülekezet és a Makó-belvárosi Református Egyház. A fönnmaradás alapja mégis azaz áldozat volt, melyet a község néhány református családja folyamatosan váüalt egyháza érdekében. A társegyház életében szervezeti változást hozott 1961. Földeák és Oföldeák ekkor Hódmezővásárhely-Gorzsa-Kopáncs egyházközséggel társult.

47 Kiválásukkal jött létre a Kiszombor Maroslele Református Társegyház kiszombori, maroslelei, ferencszáüási, klárafalvi és tápairéti missziós helyekkel. Kiszomboron, Maroslelén, Tápairéten hetente több alkalommal volt istentisztelet vagy bibliaóra. A néhány református családdal bíró Frencszálláson és Klárafalván havonta egyszer teljesített Pongó Gyula szolgálatot. A hitélet az 50-es évek végén összességében erősödött. Többen jártak istentiszteletekre, s „nemcsak a gyülekezetből, hanem katolikus, evangélikus, baptisták közül, sőt a pünkösdisták közül is," áüapítja meg az egyházlátogatási jegyzőkönyv 1958-ban. Az egyházfönntartókat jelentő választói névjegyzékben 1959-ben 125 fő szerepelt.

48 Ez később csökkent. 1961-ben 111-en voltak.

49 A 60-as években a választásrajogosultak száma 80-85 fő körül mozgott. A gyülekezet létszáma az évtizedben lassan fogyott. Ennek két közvetlenül is tapasztalható jele: az elköltözések és a fiatalok távolmaradása. Ugyanakkor az egyházlátogatások elismeréssel nyi43 Az esperes elutasító magatartása miatt Kiszombor nem szerepelt a zsinatnál a segélyezésre javasoltak között. Az engedélyt megkapták, „de a kiszombori gyülekezet és lelkipásztora a továbbiakban is eltekinthetett az esperes bárminemű jóindulatú, vagy csupán pozitív hozzáállásától." PONGÓ Zsuzsa 5-6. KPÜJk 1959. július 19. 12. szám. 44 KPÜJk 1959. április 19. 8. szám. 45 PONGÓ Zsuzsa 4-8. A marosleleli református egyház presbitériumi ülésének jegyzőkönyve (A továbbiakban MPÜJk) 1967. július 23. 7. szám. KRGylt. 46 KPÜJk 1967. január 29. 3. szám. 47 KPÜJk 1961. május 21. 5. szám. PONGÓ Zsuzsa 8. 48 KPÜJk 1959. január 29. 1. szám. KPÜJk 1958. áprüis 26. 14. szám. 49 KPÜJk 1961. január 29. 2. szám.