A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)
MIKLÓS Péter: Népbírósági perek hódmezővásárhelyi lelkészek ellen (1947-1949)
Hódmezővásárhelyen — mint egy korábbi tanulmányomban tárgyaltam — annak ellenére, hogy a város lakossága tradicionálisan a református parasztr polgári (kulturális és politikai) értékrendszert tette magáévá, a kiépülő kommunista diktatúra helyi képviselői legnagyobb eüenlábasuknak a katolikus klérust tekintették. Ennek magyarázata abban lelhető, hogy a kommunisták antiklerikális és vaüáseUenes propagandájának és politikai-közéleti támadássorozatának centrumában a katolicizmus áüt (úgy nemzetközi, mint hazai szinten). De az 1945 és 1949 közötti időszakban a történelmi egyházakat és reprezentánsaikat — legtöbbször kényszerrel és erőszakkal — az áüamhatalomnak (látszólag) sikerült saját szolgálatába áüítani. Ebben a folyamatban a legkeményebb föladatnak a katolikus egyház megtörése bizonyult, amelynek hierarchikus centralizáltsága és külföldi kapcsolatrendszere (a római Apostoli Szentszéktől érkezett központi irányelvek) stabü erkölcsi, anyagi és politikai hátteret biztosított. Aligha lehet véletlen, hogy Hódmezővásárhelyen 1948 végén jezsuita szerzetesek 2 eüen indítottak népbírósági pereket, amelyekben példátlanul szigorú ítéleteket hoztak. Ez jelzés volt, amely a kommunista államnak az egyházak fölötti győzelmét volt hivatva reprezentálni. A folyamat csúcspontja Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek 1948. december 26-i letartóztatása és az eüene lefolytatott koncepciós per volt. így 1949-re valamennyi történelmi egyháznak voltak áldozatai. Mozgásterük végleg beszűkült, működési terepük a templom falai közé szorult — távol a politikai élettől, a társadalmi diskurzustól. * * * Ardai Tibor jezsuita szerzetes vaüomása 23 Szeged, 1948. december 28. délután Vz 4 óra 1943-ban szenteltek pappá Szegeden, 1944-45-ben végeztem el a jezsuita rend főiskoláját Budapesten, ekkor kerültem a váci egyházmegye szolgálatában Nagyrét községbe, mint önáüó lelkész. 1946 augusztusában berendeltek a szegedi rendházba. Ettől az időtől kezdve a váci egyházmegye területén Borbély István tartományfőnök 24 utasítására kiegészítő, kisegítő és helyettesítő lelki pásztori tevékenységet fejtettem ki. 25 Fenti hármas tagolású feladat úgy értelmezendő, hogy 21 MIKLÓS Péter: Támadás a katolikus egyház ellen Hódmezővásárhelyen (1945-1949). Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 17 (2005). 1-2. sz. 163-171. 22 A korszak hivatalos ideológiájának antiklerikális és kifejezetten jezsuitaellenes vélekedésére jellemző munka: TONDI, Alighiero: A jezsuiták titkos hatalma. Fordította: MAJOROS Ferenc. Budapest, Szikra Könyvkiadó, 1954. Előszavában a kiadó a könyv szerzőjének — egykori jezsuita szerzetesnek — az intencióit így összegzi: „...felháborította őt a Vatikán imperialista politikája, melynek legagresszívebb ügynöksége a jezsuita rend. Tondi cikksorozata egy becsületes katolikus felháborodását tükrözi és leleplezi azokat a bűnös és képmutató mesterkedéseket, amelyeket a világreakció klerikális ügynökei a vallás örve alatt folytatnak." (3. o.) 23 CSML SZNI NB 1665/1948. 12-13. 24 Borbély István (1903-1987) 1943 és 1948 között volt a jezsuita rend magyarországi provinciálisa. 25 A Jézus Társaság (jezsuita rend) tagjai kánonjogüag a rend magyarországi tartományfőnöke (provinciálisa) alá tartoztak. így a területileg illetékes főpapnak (jelen esetben a váci megyés püspöknek) nem volt joga a jezsuiták szolgálati helyéről dönteni, csak kérhette a tartományfőnököt a
