A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MIKLÓS Péter: Népbírósági perek hódmezővásárhelyi lelkészek ellen (1947-1949)

az egyes plébániák területén, ahová nem tud kimenni a plébános, vagy alkal­makkor, feladat és munka többletnél, végül ha valamilyen oknál fogva kiesik a szolgálatából, akkor az illetékes plébános kérésére a tartományfőnök az egyes lel­készeket kijelöli. Mivel ilyen feladat ellátása általában Önkéntes jelentkezést té­telez fel, én minden ilyen esetben elvállaltam. így különböző helyeken jártam, ahol a tanyai népeknek miséztem és prédikáltam. Emlékezetem szerint ez év november hó 12-tŐl december elejéig tartózkodtam Vásárhelykutason, 26 ahol minden nap tartottam szent misét. Vásárhelykutasról az öthalmi tanyákra november 26-án mentem ki és ott tartózkodtam december l-ig. Legelőször az iskolába mentem, ahol felkerestem Törzsi József tanítót, aki el­vezettetett engem egy gyermekkel Bartók János tanyájára, mint akinél itt tartóz­kodásom alatt szállást fogok kapni. on Emlékezetem szerint november 27-én este az öthalmi iskolánál litániát tar­tottam, amelyen kb. 12 személy vett részt. Ez egy órás ájtatosság volt. Az ájta­tosság célja békéért való imádkozás volt. Szentség imádási óra 29 tartását célzó kis füzetek feküdtek előttem, amiből az imádságot mondtam. Beismerem azt, hogy többek között arról beszéltem, hogy ennek a rendszernek meg kell változni, mert ez nem jó. Nem lehet a magyar embert az orránál fogva ve­zetni. Nem lehet itt a csajka rendszert és a szövetkezeteket bevezetni, mert az nem való magyar embernek. Teljes szocializmust csak a világ béke alapján lehet megvalósítani. Ez a helyzet nem fog sokáig tartani, majd tavaszra változás lesz és akkor sokkal jobb lesz mint most. A litánia után az imádságot azzal fejeztem be, hogy hála imát adhatunk, hogy az oroszok egy része már elment Magyaror­szágról, most pedig könyörgő imát mondunk, hogy akik még itt maradtak, minél hamarabb elmenjenek. Ugyancsak imádkoztam azért is, hogy a magyar hadi­foglyok mielőbb hazatérjenek Oroszországból, mert azok messzi idegenben vannak. Arra azonban nem emlékszem, hogy azt mondtam volna, mintha a hadi­foglyok nem térnek vissza, hiába várjuk őket. Kijelentem, hogy én senkitől közvetlen utasítást nem kaptam arra vonatko­zólag, hogy a népek részére tartott misék és Isten tiszteletek alkalmával politikai színezetű beszédeket tartsak, vagy izgassak a demokrácia ellen, sőt kijelenhetem, hogy ilyesmi szándékomban nem volt. szerzetesek áthelyezésére, utasítására. De a jezsuiták is csak a püspök engedélyével folytathattak lelkipásztori tevékenységet az egyházmegye területén. 26 A mai Székkutason (Csongrád megye, Hódmezővásárhelytől 20 kilométerre). 27 Az öthalmi tanyák a Hódmezővásárhelytől északra fekvő területen vannak. Az öthalmi határrész Nagymágocs és Orosháza határával érintkezik. A tanyai iskolát 1895-ben építették (az 1877-ben megszervezett református felekezeti iskola számára), 1897-től községi iskola volt és a hódmezővá­sárhelyi tankerülethez tartozott. 28 A litánia (könyörgés) a katolikus liturgikus szertartásokban vagy a magánáhítatosságokban használt közösségi, csoportos imaforma, amelyben az előimádkozó váltakozó megszólítására a hívek csoportja azonos választ ad. A legnépszerűbb a Loretói litánia és a Mindenszentek litániája. 29 A római katolikus egyház tanítása szerint a szentmisén a pap szavainak és mozdulatainak ha­tására az ostya Krisztus testévé és vérévé lényegül át (transzszubsztanciái). Ezt az Oltáriszent­séget (Eucharisztiát) bizonyos alkalmakkor szentségtartóban (monstranciában) kiállítják az ol­táron és a hívek térdelve imádkoznak előtte, könyörögve a benne osztatlanul jelenlévő Megváltóhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom