A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MIKLÓS Péter: Népbírósági perek hódmezővásárhelyi lelkészek ellen (1947-1949)

menyeket helytelenül mérlegelvén, vádlottat túl szigorú büntetéssel sújtotta". Továbbá enyhítő körülményt is talált, „...az Országos Tanács az elsőfokú ítéletnek a büntetést kiszabó rendelkezését megsemmisítette. Súlyosbító körülményül vette, hogy vádlott mint pap a reábízott diákokhoz intézte a vádbeli alkalommal izgató beszédét, akikre szavai a tanító és tanítvány közötti viszony természeténél fogva fokozott hatással lehettek. Enyhítő körülmény ezzel szemben, hogy a vádlott vaüási túlbuzgalmában cselekedett." 16 Ardai Tibor (Budapest, 1913. december 27. — Pannonhalma, 1983. február 24.) jezsuita papot, a vásárhelyi tanyavüágban — Kutason és az öthalmi tanyákon — szolgáló kisegítő lelkészt 1948. december 28-án vették őrizetbe. Védője Do­monkos Mihály szegedi ügyvéd volt. A kihaügatási jegyzőkönyvben a harmincöt éves, budapesti születésű szerzetes — Ardai Lajos és Steiner Gizeüa gyermeke — külsejét a következőképpen írták le: 168 cm magas, sovány, fekete szúrós szemű, egyenes orrélű, kissé eláUó fülű, lassú és rendes beszédű, borotvált arcú, haja 1 n sötétbarna és hátrafésült, arca ovális. Ardai kihaügatásakor elismerte, hogy 1946. november 27-én az öthalmi isko­lánál litániát és áhítatosságot tartott — mintegy tucatnyi hívő részvételével —, amelyen a világbékéért és a szovjet csapatok mielőbbi távozásáért, valamint a ha­difoglyok mihamarabbi hazatéréséért való imádságra buzdította haügatóságát. „Beismerem azt, hogy többek között arról beszéltem, hogy ennek a rendszernek meg keU változni, mert ez nem jó. Nem lehet a magyar embert az orránál fogva ve­zetni. Nem lehet itt a csajka rendszert és a szövetkezeteket bevezetni, mert az nem való magyar embernek. Teljes szocializmust csak a világ béke alapján lehet megvalósítani. Ez a helyzet nem fog sokáig tartani, majd tavaszra változás lesz és akkor sokkal jobb lesz mint most. A litánia után az imádságot azzal fejeztem be, hogy hála imát adhatunk, hogy az oroszok egy része már elment Magyaror­szágról, most pedig könyörgő imát mondunk, hogy akik még itt maradtak, minél hamarabb elmenjenek." 18 1949. január 22-i ítéletében a szegedi népbíróság öttagú különtanácsa három év börtönbüntetésre, tízévi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanüyen idő­tartamú fölfüggesztésére ítélte a szerzetest. 19 Ardai és ügyvédje föüebbezett a Népbíróságok Országos Tanácsához, amely 1949. június 1-jei döntésében az el­sőfokú ítéletet helybenhagyta, sőt a súlyosbította, hiszen elrendelte az elítélt föl­lelhető vagyonának az egyharmad részének elkobzását. Az indoklásban — többek között — ezt olvashatjuk: „Az, hogy a vádlott a templomi szószéket választotta az izgatás helyéül, azért súlyosbító körülmény, mert vádlott a szószékről mint róm . kath. pap a megjelent hívekre azok vallásos érzületét kihasználva maga erkölcsi tekintélyén keresztül fokozott lelki ráhatást gyakorolhatott, aminek eredmé­nyeként a cselekmény veszélyessége, tehát tárgyi súlya is fokozott." 20 15 CSML SZNI NB 1552/1948. 22-23. 16 CSML SZNI NB 1552/1948. 23. 17 CSML SZNI NB 1665/1948. 11. 18 CSML SZNI NB 1665/1948. 13. 19 CSML SZNI NB 1665/1948. 26-27. 20 CSML SZNI NB 1665/1948. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom