A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

BALÁZS György: Dánia és Norvégia meghódítása a különböző hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében, különös tekintettel Csongrád Megyére (1940. április 9–június 9.)

Egy német újságcikk arra hívta fel a figyelmet, hogy az angolok Földközi-tengeri sakkhúzása csak ijesztgetési célokat szolgál, hogy gondolatokat keltsen, miáltal az angolok továbbra is fenn akarják tartani a norvég frontot, s a Narvik fölötti rész kiürítése helyett annak megerősítése volna a cél. Ennek folytán azt érnék el látszatra, hogy a norvég partok egész hosszára kiszélesített német arcvonal állandó nyugtalanításával gyöngítsék a német erőt. Ez a szándék azonban teljesen nem valósul meg — szólt a megjegyzés —, mert egyes jelentések szerint már maguk a norvégok is eUent áünak majd minden esetleges angol támadási kísérlettel szemben. Es a partmenti kikötőkben a norvég katonák a németekkel együtt teljesítenek szolgálatot.

122 Ezzel a hírközléssel a németeknek nem lehetett más célja, mint vüággá kürtölni, hogy a norvég hadsereg szétforgácsolódása is bekövetkezett, és egyes osztagai a németek oldalára álltak át az angolok eUen fordítva fegyvereiket, de ennek hitelessége források hiányában nem bizonyítható. A május 8-ra érkező német jelentés változatlanul arról szólt, hogy csak Narvik körül folynak harcok, valamint Dél- és Közép-Norvégiában a német megszáUás megfelelő ütemben halad előre.

123 A május 10-re megjelenő sajtó közlemények csak megerősítették, közölve, hogy a német hadsereg norvégiai előnyomulása mindenütt tervszerűen megy végbe. A trondheimi vonaltól előnyomult német alakulatok a Narvikig vezető út több mint kétharmadát megtették, s egyes jelentések szerint csak órák kérdése, hogy elérjék a Narvik körül található német csapatokat, és velük szárazföldön is összeköttetést létesítsenek. A Narvik körüli küzdelemben főként a német légierő okozott súlyos veszteségeket a szövetséges haderőknek. A május 9-i német hírszolgálat arról tájékoztatott, hogy repülőik ismét elsüüyesztettek Narvik előtt egy hétezer tonnás angol csapatszáüító hajót. A német gépek továbbá norvég menetoszlopokat bombáztak, valamint tüzérütegeket haügattattak el. És a több mint kétharmad részben teljesen megszáüt norvég területeken a német vasutasok a főbb összekötő vasútvonalakat mindenütt kijavították, valamint több felrobbantott híd is elkészült. Május 14-én még mindig Narvik környékén zajlottak kemény küzdelmek. Majd május 25-én több hír arról tudósított, hogy Észak-Norvégiában is kemény harcok folynak, és egy német jelentés szerint Narvik védelmére sikerült ejtőernyős német vadászokat földreszaüítani. Az eddigiek folyamán több alkalommal szót ejtettünk a visszavonulás manővereiről. A visszavonulás a háború egyik legnehezebb vállalkozása, ami a Narvikfélszigeten nagyon szakszerűen zajlott le. A németek nem fedezték fel idejében az előttük lévő űrt. A legutóbbi harcok az ő harci kedvüket is alaposan megszegte, minden pillanatban a szövetségesek összevont támadására számítottak. E helyett a szövetséges csapatok utóvédei június 7-én éjfélkor egyetlen ellenséges lövés eldördülése nélkül szántak hajóra. A német vezetés csak másnap reggel vette észre, hogy a szövetségesek visszavonultak. 122 Szentesi Napló, 1940. május 7. 123 Szentesi Napló, 1940. május 8. 124 Szentesi Napló, 1940. május 10. 125 Szentesi Napló, 1940. május 15. 126 Szentesi Napló, 1940. Május 26.