A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

BALÁZS György: Dánia és Norvégia meghódítása a különböző hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében, különös tekintettel Csongrád Megyére (1940. április 9–június 9.)

lóban makacs ellenállást fejt ki, de ez a német csapatok előnyomulását képtelen megakadályozni. Stockholmból pedig azt jelentették, hogy a svéd fővárosnak a norvégiai helyzet iránti érdeklődése a németeknek arra a kísérleteire összpontosul, hogy át tudnak-e kelni az Öster-völgyön a Gudbrand-völgytől elválasztó nehéz terepen. Az egyik jelentés szerint a kísérlet sikerült, s néhány német alakulat már Kerkaknál a Dombas és Stören közötti vasútvonalon van 50 küométerre Störentől, de ez utóbbi jelentést nem erősítették meg. Más svéd lapok viszont arról számoltak be, hogy a németek Rörost megerősítették, s a városból több gépkocsi osztag kelet felé tart, hogy megtisztítsa a svéd határ melletti vidéket a norvég hadsereg maradványaitól.

114 Párizsból a Havas Iroda jelentése csak hitelesen igazolta a német sikereket, amikor arról tudósított, hogy a Norvég Főparancsnokság a Norvég Távirati Iroda útján kiadott közleményben ismertette, hogy jelentős norvég katonai oszlopok kemény harcok után visszavonultak Numedalból és HaUedalból. Kelet-Norvégiában az összetűzések még folytatódtak, Nyugat-Norvégiában viszont a német csapatok elfoglalták Vosst. És a német gépek továbbra is bombázták a közlekedési útvonalakat, melynek során a norvégek egy német gépet lelőttek, hármat pedig leszállásra kényszerítettek.

115 A német vezérkari főnökség május 3-ra arról számolt be, hogy csapataik szüntelenül üldözik a vad futásba menekülő angol erőket, és május 2-án délután 3 órakor elfoglalták Andalsnest, ahol kitűzték a német lobogót. Ezzel szemben a hivatalos angol jelentésben az áUt; „A szövetséges haderőket, amelyek Trondheimtől délre eredményesen küzdöttek, az ellenség áUandóan fokozódó nyomása miatt visszavontuk. És csapatainkat a németek szüntelen akadályozó hadmozdulatai eüenére 1 1 fi Andalsnesnél behajóztuk. Narviknál viszont folytatjuk hadműveleteinket". Ezt követően május 4-re a német véderő-parancsnokság az alábbi jelentést tette közzé: Miután az utolsó angol csapatok kiürítették Andelsnes területét a város német kézen van, s az egész Norvégiában gyorsan halad a megbékélési akció. A norvég csapatok leszerelése Nyugat-Norvégiában folyik, de a szétszórt norvég egységek, amelyeknek nincs áttekintésük a helyzetről, egyes helyeken még eüenáUást fejtenek ki a német portyázó osztagokkal szemben. Trondheimtől északra az eUenség — szólt a jelentés — nyugodtan viselkedik. Nandktól északra és délnyugatra fekvő terepen viszont az ellenséges erők nyomultak lassan előre állásaink eUen, azonban akcióikat a biztosító csapataink meghiúsították. Tengeri haderőnk a Skagerrakban folytatott sikeres tengeralattjáró vadászat alkalmával két újabb ellenséges búvárhajót semmisítettek meg. A légierőnknek még május l-jén sikerült egy eUenséges hadihajó köteléket szétszórni. Egy repülőgép-anyahajót és egy torpedórombolót biztosan, egy másik repülőgép-anyahajót valószínűleg középnagyságú bombatalálatok értek, továbbá két eUenséges vadászgépet lelőttünk. Május 2-án légierőnk újból támadást intézett eUenséges tengeri 114 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. április 30. 115 Népújság Olódmezővásárhely), 1940. áprüis 30. 116 Eger, 1940. május 3.