A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

BALÁZS György: Dánia és Norvégia meghódítása a különböző hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében, különös tekintettel Csongrád Megyére (1940. április 9–június 9.)

A megtámadás napján, április 9-én német részről a következő hivatalos jelentést adták ki: Anglia és Franciaország hónapok óta kísérletet tett, hogy Skandináviában Németország ellen új hadszínteret létesítsen. A nyugati plutokráciák kísérlete, hogy beavatkozzanak az orosz-finn viszályba mellékesen azt a célt szolgálja, hogy Norvégia megszállásával a vas- és ércbányákat brit kezekbe juttassák, vagy legalábbis a Narvikon keresztül lebonyolódó kivitelt megakadályozzák. Az orosz-finn békekötés, amely Angliában és Franciaországban nagy sajnálatot váltott ki, a háborús uszítóknak nem hagyott nyugtot, hogy céljuk elérését új utakon meg ne kíséreljék. A német kormányzat ezeket a törekvéseket figyelemmel kísérte. A kihívó semlegességi megsértések száma mindjobban emelkedett. Már az Altmark esete megmutatta — az Altmark nevezetű német hajót, amely angol hadifoglyokat szállított, két brit romboló norvég vizeken megtámadta és a foglyokat kiszabadította —, hogy mindenek előtt Norvégia vagy nem akar, vagy nem tud ezeknek a semlegesség-sértéseknek hatásosan gátat vetni. Azóta a norvég felségjog hatálya alá tartozó felségvizeken újabb torpedózások történtek. A norvégiai fontos támaszpontok tervezett megszállásának előhírnökeként április 9-én sor került a norvég felségjogok hatályon kívül helyezésére, amit az angol kormány hajtott végre. A norvég kormány erre csak gyenge tiltakozással válaszolt. A német birodalmi kormány azonban nem gondol arra, hogy a maga részéről a brit nemzetközi sértések ellen szintén csak tütakozzék. Éppen ezért a mai nappal (április 9-én) megtette a lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Európa északi részét a brit háborús kiterjesztési tervektől elvonja.

30 A kiadott fenti német jelentés nem szolgált más egyéb célt, minthogy álcázza a birodalom észak-európai hadjáratának a valódiságát, azt, hogy Dánia és Norvégia megszállása szervesen beletartozik a német katonai stratégiai tervbe. Norvégia meghódításának fontosságát gazdasági érdekek is motiválták. Ezt igazolja az a stockholmi hír is, mely szerint, ha a szövetségesek ellenőrzik is a norvég kikötőket, de a svéd kikötők feletti ellenőrzést a német hajók a háború egész tartama alatt megakadályozzák. Tekintettel arra — jelentette ki a stockholmi hír —, hogy a svéd acél kilenctized részét ezekből a kikötőkből irányítják Németországba. A norvég parlament április 9-én éjszaka ülést tartott abban a közép-norvégiai városban, amelyben a kormány új székhelyét berendezték Osló kiürítése után. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a kormány háromtagú bizottságot küldjön ki a németekkel való béketárgyalásra. A parlament elnöke ezekkel a szavakkal fejezte be felszólalását: „Hiszünk népünkben, amely ennél még nagyobb megpróbáltatást is kibírt. Reméljük, hogy hazánkat megmenthetjük gyermekeink számára." Hogy a béke tárgyalásra sor került-e és milyen eredménnyel, arról a sajtó nem tájékoztat bennünket. A Norvégiában támadó német egységek helyzetét kétségkívül nehezítette, hogy az ellenálló norvég erőket az angol flotta, a légierő és hamarosan a száraz30 Eger 1940. április 10. 31 Szentesi Napló 1940. április 2. 32 Eger 1940. április 10.