A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

BALÁZS György: Dánia és Norvégia meghódítása a különböző hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében, különös tekintettel Csongrád Megyére (1940. április 9–június 9.)

DÁNIA ÉS NORVÉGIA MEGHÓDÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ HÍRFORRÁSOK ALAPJÁN A MAGYAR SAJTÓ TÜKRÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL CSONGRÁD MEGYÉRE (1940. április 9-június 9.) BALÁZS GYÖRGY „...a háború egy gyér csoport kétes érdeke: nagyra törő politikusoké, elvakult katonáké, a pusztításra spekuláló üzletembereké ..." (Bertha von Suttner) BEVEZETÉS Európa északi része a szovjet-finn háború után is az érdeklődés központjában maradt. Igaz, a nyugati expedíciós csapatok beavatkozására nem került sor, s a svéd vasérc Narvik jégmentes kikötőjén keresztül zavartalanul áramlott a német gyárakba, mégis a németek világosan felismerték a Skandináv-félsziget gazdasági, katonai és politikai jelentőségét, és azt a veszélyt is, amely abból adódhat, ha a térség angol-francia ellenőrzés alá kerül. Hitler erről legvilágosabban 1940. március 18-án Mussolinivei folytatott beszélgetése során fejtette ki véleményét. Ha az angolok szerzik meg itt az ellenőrzést — jegyezte meg a Führer —, lehetetlenné tehetik az eredményes tengeri vagy légi hadjáratot Anglia ellen, hiszen a német hajóhad és légiflotta támadási szárnyait veszélyeztetik. Nem kevésbé fontos volt e terület biztosítása vagy ellenőrzése gazdasági szempontból. A svéd vasérc utánpótlásnak elvágása — nem volt nehéz felismerni az erre irányuló angol szándékot — Németországot rendkívül súlyosan érintette volna. Végül, ha nem is tekinthető döntőnek, bizonyos ideológiai szempontok is fokozták a német érdeklődést az északi területek iránt, hiszen Rosenberg az északiakat árja fajnak tekintette, és szoros kapcsolatot tartott a norvég fasiszták — egyébként jelentéktelen — csoportjával, valamiféle nagy germán államszövetségről álmodozva. A VESZÉLY ELŐZMÉNYEI Mielőtt az események tárgyalására rátérnénk, érdemes felfigyelni, hogy a magyar sajtó miként reagált a háború eddigi anyagi kiadásaira, a háború tovább menetére és annak céljaira. 1 RÁNKI György: A második világháború története. 2. kiadás Bp., 1976. Gondolat, 16-17.