A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

fehér pettyes dirnliruhát terveztek bevezetni, anyagát, szabását későbbi megbeszéles tárgyává tették. Az 1937-es évkönyvben leírtakkal szemben a jelvény és a fénykép alapján valószínű, hogy a polgári leányiskolának korábbról megmaradt az ovális jelvény és az 1 7 egyensapka viselete. (6-7. kép) A Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek boldog Gizella róm. kat. Nőipariskolája az 1930-31. tanévben nyílt meg, a fehérvarró szakosztálynak 26 tanulója volt.

18 A következő tanévben beindult a ruhavarró szakosztály is. A tanulók 4 középiskolai előképzettséggel (általában ez a polgári iskolát jelentette) 3 tanéven át fehérnemű, felsőruha szabás-varrást és női kézimunkázást tanultak. A sikeres záróvizsga után végbizonyítványt kaptak a tanulók, ami iparigazolvány váltására jogosított. Alacsony érdeklődés jellemezte, ezért az 1939-40 -es tanévben ipari leányközépiskolává szervezték át. A tanuláshoz líceumi tankönyveket írtak elő, a 4. osztály végén érettségi vizsgát tehettek a tanulók. Ipari típusa ellenére a köztisztviselők lányai látogatták legnagyobb arányban csakúgy, mint a nővérek vezette egyéb iskolákat, pl. a polgári iskolát. A tisztviselői réteg után a kisiparosok következnek 17 %-kal, (évi átlag 9 tanuló), alig lemaradva tőlük az altiszti réteg. Az iskolai formaruháról az 1937-ben kiadott összevont Értesítő annyit mond: „Az intézeti egyenruhát maguk a növendékek kötelesek elkészíteni."

19 A következő évi Értesítő részletesen leírta a formaruhát, ami a nővérek vezette polgári iskola egyenruhájával azonos: ünnepre sötétkék szövet magyaros ruha két pár külön legombolható ujjal, egyik sötétkék, a másik fehér színben, a rakott alj 2 cm-es berakással készült. Hétköznapra a sötétkék rakott szoknyához 2 db fehér-kék csíkos vászonblúz sötétkék gallérral és kézelővel, sötétkék paszománnyal. Az egyenruhához csak fekete cipőt és sűrű fekete harisnyát lehetett hordani. Ünnepnapra fehér kalap, hétköznapra sötétkék svájci sapka volt kötelező.

20 1934 szeptemberében 26 tanulóval indult meg a tanítás a Boldog Margitról elnevezett Gimnáziumi tagozaton. Az iskolát a nővérek vezette nevelő- és tanintézet Szentháromság utcai részén helyezték el. A fokozatosan 8 osztályossá váló gimnáziumban az első érettségi vizsgát 1942-ben tartották, a gimnáziumi tagozatnak 262 diákja volt. Az intézmény megtartotta katolikus dominanciáját, zsidó diák nem volt, az internátusba csak katolikusokat vettek föl. A jellegadó köztisztviselői és értelmiségi réteg gyerekeinek száma egyenletesen növekedést mutatott, a köztisztviselő gyerekek száma 29-ről 86-ra nőtt. Az iskolai egyenruha kérdésében az 1937-ben kiadott gimnáziumi Értesítő az 1934. március 12-i VKM utasítást idézte, miszerint az intézeteknek kötelezően föl kellett hívni a szülők figyelmét a magyaros öltözködés és iskolai formaruha 16 „Miasszonyunk'' Polgári 1937, 29. 17 Gádzser Erzsébet Kószó Jenő né 1941-44 közötti r. k. polgári leányiskola tanulójának fényképe. MFM Történeti Adattár 997-2006. 18 H. Tóra 2000, 46-47. 19 „Miasszonyunk" Nőipariskola 1937, 23. 20 „Miasszonyunk" Nőipariskola 1938, 26-27.