A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

„MIASSZONYUNK"-RÓL ELNEVEZETT RÓMAI KATOLIKUS TANINTÉZET - MA KAROLINA RÓM. KAT. ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM. SZENTHÁROMSÁG U. 70-76. A „Miasszonyunkéról elnevezett római katolikus polgári leányiskola az 1894-5. iskolai évben alakult a szegény iskolanővérek vezette elemi iskola felső négy osztályából. A Szeged-Alsóvárosi tan- és nevelőintézetet a Szentháromság és Szent Ferenc utcán Oltványi István csanádi nagyprépost alapította 1873-ban, első igazgatója Oltványi Pál volt. Az iskolát több ízben kibővítették.

14 A mai épület 1928-ra készült el. (3. kép) A Horthy-korszak csaknem valamennyi iskolatípusa képviselve volt a Szegény Iskolanővérek tanintézetében: 4 és 8 osztályos elemi iskola, a polgári lányiskola mellett 1930-tól nőipariskola, amit ipari leányközépiskolává szerveztek át, 1934-től leánygimnázium és 1901-óta működött a tanítónőképző intézetet is. A polgári iskolába járó lányok között a legnagyobb létszámot az altiszti (26%), a kisiparos (19%) és a kisbirtokosi (12%) családi háttérrel rendelkező tanulók adták — ez utóbbi réteg növekvő létszámmal — de jelentős a köztisztviselői családbóljött (15%), igaz, időben csökkenő tendenciát mutató tanulók száma és az értelmiségi réteg (7%) leányainak száma is, szintén csökkenő irányban. A munkások gyermekinek aránya jelentéktelen (1 %). Ez az arány csak erre a felekezeti polgári iskolára jellemző. Az értelmiségen belül a pedagógus, tanári réteg adta a többséget, de a szabadfoglalkozású értelmiség is erősebben volt képviselve mint a többi polgáriban.

15 Egyházi iskoláról lévén szó a tanulók több mint 90%-a a római katolikus felekezethez tartozott, számban a református diákok következnek a sorban, zsidó tanuló nem volt. A polgári leányiskolák közül ez volt a legrégibb, ez lehetett a legnagyobb vonzerejű polgári iskola, valószínűleg ennek köszönhető a köztisztviselők és értelmiségi családi háttérrel rendelkező tanulók ilyen magas aránya. A tandíj is magasabb volt a többihez képest, az 1937-es tanévben az évi 50 pengős (a többiben 40 P) évi tandíj mellé beiratkozáskor 25 pengő felvételi díjat kellett fizetni, míg másutt 4 ül. 6 P-t. Tandíjkedvezményt vagy mentességet az állami polgári iskolákkal ellentétben kevésbé tudott biztosítani a tanulóknak, mivel nélkülözte az állami segélyt, a befolyt összeget fenntartásra fordították — az 1936-37-es Értesítő szerint. Az iskola egyenruháját rajzban és leírásban az 1936-37^s Értesítő közölte. A következő iskolaévtől kötelező formaruha: ünnepre — sötétkék szövet magyaros ruha legombolható ujjakkal, hogy alkalmilag a pepita vagy fehér ujjakkal is lehessen a ruhát hordani. Az alj 2 cm-es hajtásokkal berakott. A selyemgombolós zsinórozást az egyformaság biztosítására kizárólag Krier Rudolf (Klauzál tér 5) cégnél kellett beszerezni. Hétköznapi viseletre a sötétkék szoknya, csíkos blúz volt az előírás. Az öltözetet fekete harisnya és cipő egészítette ki. (5. kép) A fejükön „a növendékek kék svájci sapkát hordanak közös jelvénnyel. Tavaszra fehér szalmakalapot vezetünk be." Melegebb tavaszi hónapokban sötétkék 14 AMHEIM 1944. 15 FARI 2005, 377.