A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

1. A jó ventillátorról való gondoskodás, jelenleg valamely ünnep délutánján szemfájdító, s torok maró füst van a kávéházainkban. Ezzel összefüggésben, egyes kávéházakban „idegrántó léghuzam". 2. Hírlapokat érintő általános panaszok, „egy és ugyanazon lapból legfeljebb 2 példány jár (egyes vendég a hírlapot elejétől végéig kiolvassa — ami nálunk 1, sőt két órába kerül," ide vágó tanácsa, „a kávéházi lapok jó része igaz, hogy fél áron — de ismét eladatik, az így befolyt összeget a keresettebb lapok előfizetésére kellene fordítani" ami szerinte a látogatók nagyobb számában jelentkezne. 3. „Jobb világításról is lehetne gondoskodni. Igaz, hogy minálunk villany nincs, de van gázunk, azonban sok kávéház tulajdonos ebben is takarékoskodik (a kávéházakban feltűnő ritkán vannak az egyes lángok elhelyezve), „még Szegednek több európai nívón álló szállodája és vendéglője van, a kávéházak egyike sem haladja meg, a kisvárosi kávéházak szerény mértékét teszik csak." 4. „klikk szellem a publikum részéről", „egyik kávéházban a zsidók, a másikban az arany fiatalság, a harmadikban az éjjeli madarak stb. járnak elkülönült zárt csoportokban." „társadalmi választó falak" az embernek rangja utáni megkülönböztetése. 46 Bár tény és való, hogy sok igazság található abban amit a kortárs leír, de nincs meg benne a történelmi távlat adta tárgyilagosság. Hiszen a századforduló kávéházai közt, nem egy a legmodernebb felszerelésekkel ellátott, minden igényt kielégítő, világvárosi nívón álló kávéház volt, mint az Európa (itt a szálloda kávéházáról van szó és nem a három korona utca béli üzletről) a Tisza, a Kass kávéház. Allemann és Hossig híres kávéházáról már nem is beszélve, mely a kávéház és cukrászda minden előnyét ötvözte. Kényelmesen berendezett kávéházukban a különböző játékszerek mellett három tekeasztal, 40 bel- és külföldi lap várta a játékos kedvű baráti társaságokat. Míg az ínyencekre a meleg és hideg kávéházi italokon kívül, különféle sütemények, bonbonok, gyümölcsök, tea készítmények, régi jamaikai rum, fehér és vörös asztali aszú- és csemegeborok, valódi pezsgő és frissen palackozott sörök vártak.

4 ' Másrészt viszont, a kávéházak, játéktermeikkel, törzsasztalaikkal, bel- és külföldi újság kínálatukkal, valamint könyvtáraikkal a baráti társaságok, különböző 44 CSERZY 1922.7-8. pp. A kávézó későbbi sorsával kapcsolatban Péter L. megemlíti még, hogy Pepi bácsi halála után, felesége vezette egy darabig a kávéházat, de 1911-ben már új tulajdonosa lett, Szántó Gyula, aki Rónai Adolfnak adta bérbe az időközben Belvárosi kávéházra változott nevű helyiséget. 1913-ban Strasser Mihály, 1921-ben Ormosi József vezette. Viszont Strőbl halála után, először már 1898-ban Ferencsevics bérelte ki a kávéházat. Erről lásd részletesebben a Kortárs kartársak című fejezetet. 45 SZMOLLÉNY Nándor: Apróságok Mikszáth Kálmánról. 46 KORMÁNYOS Benő: Értesítő 1894. nov. 21 6-7. pp. 47 Alleman és Hossig 1868-as Széchenyi téri cukrászda építési tervéhez lásd a Szeged Város Szépítő Bizotmányának Iratai ÍV.B.IIIO. 4-6.d. 1867-1871. Alleman és társa már 1864 óta az ifj. Felmayer Antal-fél házban működtetett egy cukrászdát, melyet 1874 -ben áthelyeztek a Zsótér házba. Itt nyitották meg még ez év november 1-én a kávéházi részleget is. SzH. 1874. nov. 8. 6. p.