A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

ORBÁN Imre: Szokás vagy jogtalan haszonszerzés. Kalákaengedélyek körüli bonyodalmak a 19. század végi Makón

SZOKÁS VAGY JOGTALAN HASZONSZERZÉS Kalákaengedélyek körüli bonyodalmak a 19. század végi Makón ORBÁN IMRE A 19-20. század fordulóján szélesebb körben visszhangot kiváltó vizsgálatra került sor Makón. Makó akkor Csanád vármegye székhelye, és az ország egyik nagyobb lélekszámú települése. Az ügy hullámai eljutottak Széli Kálmán miniszterelnökig,

1 aki ekkor belügyminiszter is. Az esetnek talán csak „ártatlan" szenvedője Vajda István

2 makói rendőralkapitány, a vele történteken keresztül azonban mindenképpen fölfigyelhetett a köz az életnek egy, még helyileg nem megfelelően szabályozott/ellenőrzött területére. A kalákaengedélyek kiadása körül 1899-ben meglévő gyakorlat visszásságairól van szó.

5 A vizsgálat dokumentumai a város életére vonatkozó egyéb, érdekes művelődéstörténeti adatokkal is megismertetnek bennünket. A KALÁKA A kalákák a makói köznépnek főként vasár- és ünnepnapokon, cigányzene mellett, nyüvános helyeken, „üzletszerű", azaz haszon reményében, vállalkozók által rendezett, igen kedvelt táncvigalmai voltak.

4 Időtartamuk szerint megkülönböztettek nappali, éjszakai, illetve nappal és éjszaka egyfolytában tartó kalákákat. Színhelyül főként borkimérések, azaz kocsmák szolgáltak, szervezői általában borkimérők, kocsmárosok voltak, olykor mások is.

5 Többnyire tehát a kaláka nem más, mint egy zene, tánc, alkoholfogyasztás melletti kocsmai mulatozás ennek minden kísérőjelenségével együtt. Az előforduló „kihágások" miatt folyamatosan támadták ezeket a hatóságok, az egyházak és a városi közvélemény, de lényegesen korlátozni a nagy látogatottság és népszerűség miatt nemigen tudták. A rendezésre följogosító engedélyek száma mutatja, hogy mennyire kedvelt alkalmakról van szó. Évente több ezren fordultak meg ezeken a mulatságokon. A nappali táncengedélyek száma a következőképpen alakult a 19. század utolsó éveiben: 1 Széli Kálmán 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke. 2 Az eljárás idején Vajda István 39 éves. 1900 nyarán már Makó város helyettes rendőrfőkapitánya. 3 Az esettel kapcsolatos kigyűjtött iratok a Csongrád Megyei Levéltár Makói Fióklevéltárában Városi Tanács Irata Makó 16157/194 szám alatt találhatók. 4 ORBÁN Imre: Adatok a dualizmus korabeli Makó farsangi báljainak történetéhez. In Múzeumi kutatások Csongrád megyében 2003. Szerk.: TÓTH István. Móra Ferenc Múzeum (Szeged, 2004. 121-129.) 121.1. 5 Kalákákat a 19. század végén például rendezett Schwarcz Miksa izraelita táncmester is. 6 Kimutatás az 1889-1900 években Makóváros rkapitányi hivatala által kiadott üzletszerű nappali tánczvigalmi (kaláka) engedélyek számáról. 1900. április 29.