A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

ZOMBORI István: A Fogadalmi templomtól a püspöki székesegyházig

1914-1918. " Ez a lentről messziről jól olvasható szöveg mintegy bevezetőként hivatott kifejezni a nemzet fölháborodását a háborút lezáró békeszerződés miatti igazságtalanságért. Ezt megerősíti a templom város felöli oldalbejárata az un. Háborús kapu, amely a kapu fölötti félkörű domborműben az Ábelre lesújtó Káint ábrázolja. Dea

s Vae metis* fölírat egyértelművé teszi, hogy ez is az I. világháború lezárását jelentő trianoni béke által sújtott magyarság felháborodását fejezi ki. A tornyok által közrefogott homlokzat központi részében a gyermekét tartó Szűz Mária alakja látható, amely ábrázolás Magyarország királynéja (Patrona Hungáriáé) különös hangsúlyt kap azáltal, hogy Szűz Mária fején a Szent István koronája látható. Fölötte a nagy rozettaablak, amelynek két oldalán az Árpád-ház hétszer vágott címere, illetve a másik oldalon a III. Béla király idején meghonosodott kettős keresztet ábrázoló királyi címer látható. A templom főbejáratának tümpanonja a Szeged címert tartalmazza, ez az utalás Szeged városára. A díszes homlokzat további ábrázolásai: két oldalt díszes fülkében Szent István és Szent László alakja látható és az Apostolok mozaikképei, tovább a pápától kapott szent koronával ékesített államalapító és a homlokzat felsőrészén látható pápa szobor révén hangsúlyozza a magyarság, a kereszténység és Európa összetartozását valló hitet. Ezt fokozza a szintén a homlokzat szobrai között látható, a csanádi püspökséget alapító Szent Gellért, és a vele szemben lévő Kapisztrán Szent János alakja, kifejezve a keresztény Magyarországot megjeleníteni akaró törekvést. Erre utal a főbejárat baldachinját tartó két oszlop is, amelyek két oroszlánon nyugszanak. A két oroszlán a magyar szentkoronát és a pápai tiarát tartja a lábai között. Ez az érzés a templom belsejébe érve még inkább megerősödik. Ilyen monumentális hatású és méreteiben valóban hatalmas templomot nem sokat találni vidéki városban. A templom szobrai, mozaikjai, az ablakok színes üvegfestményei, valamint a festett fali ábrázolások összességükben az egyetemes kereszténység részeként megjelenő ezeréves Magyarország erejét, egységét sugározzák. A templom szentélye a legkifejezőbb. A legszembetűnőbb a szentély mennyezetét alkotó negyed gömbfelület, amely egyetlen hatalmas mozaikábrázolás. Ennek két központi alakja a faragott, trónusszerű széken ülő Atya Isten, aki kezét áldólag kinyújtva tekint a vele szemben ülő és az Atya felé a magyar szent koronát nyújtó Jézusra. A koronából lefelé lenyűgöző hatású, vastag arany fénysugár ömlik, amely keresztül halad a két központi ülő alak előtti bíborszőnyegen. Erre a szőnyegre lentről alig látható két címert mintáztak, az egyik Szeged városé, a másik Glattfelder püspöké. A trónusszerű széken ülő Atya Isten és Jézus alak két oldalán két térdelő angyal látható, lábukhoz támasztva egy-egy pajzs, amelyen a magyar állami címer látható, a szent korona nélkül, utalva ezzel a Jézus által tartott szent koronára. A központban lévő alakok mellett két oldalt három-három álló angyal alak látható díszes, színeikben, mintázatukban magyaros motívumokat idéző viseletben. Ott létük mintegy fokozza a képből sugárzó tiszteletet és hódolatot egyrészt a Szentháromság iránt, (az Atyaisten és Jézus alakja fölött galamb képében ott látható a Szentlélek is) ugyanakkor ezek az alakok kifejezik az egész ábrázolás egyetemes és mégis magyar nemzeti jellegét. A két főalak által tartott szent koronából kiáramló sugárözön rávetődik a szentély hátsó falán kialakított, a kegyképet alkotó nagyméretű Patrona Hungáriáé ábrázolásra, ahol a Szűz Máriát Szent István palástja borítja, kezében a koronázá-