A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

ZOMBORI István: A Fogadalmi templomtól a püspöki székesegyházig

si jogar, fején pedig a magyar szent korona látható, míg a karján ülő kisgyermek kezében a magyar koronázási alma látható. Ez a Magyarország királynéja ábrázolás még nagyobb hangsúlyt kap azáltal, hogy a Szűz Mária egy vékony, félkör alakú holdsarlón áll, utalva a hazai Mária ábrázolások terén jól ismert un. Sarlós Boldogasszony típusra. Elgondolkoztató ez a kompozíció ikonográfiái és egyházi szimbolikái szempontból egyaránt. Kétségtelen ugyanis, hogy a képegyüttes sugározza magából a két háború közti Magyarország ekkor már fennen hirdetett szent korona tanát. Ugyanakkor ez a fajta kompozíció a 17. század óta elterjedt és közkedvelt ábrázolás, amely abból az elméletből ered, amely a Szűz Máriát a világ királynőjeként ábrázolja. Különösen a jezsuiták révén a 17. századtól kezdve gyakran ábrázolták Mária alakját a fejére tett koronával. Természetesen a magyar szent korona megjelenítése ebben az esetben a sajátos magyar jellegre utal.

4 Önmagában véve a Szűz Mária alakjának többszöri szerepeltetése mind a templom külső részén, mind a belső térben hűen tükrözi a magyar katolikus egyház Mária tiszteletét. Ez a Mária-kultusz Szegeden a török hódoltság óta kiváltképp erősen élt a városlakókban Qásd Szeged-Alsóvárosi Haviboldogasszony templom) és a Mária tiszteletnek egyfajta megerősítése látható a szentély mennyezetén, az ott megfestett un. Szegedi Mária alakjában. A hímzett szűrbe öltöztetett Mária alak lábán jól láthatóan, sőt mondhatjuk kihangsúlyozottan érvényesül a piros hímzésű, jellegzetes szegedi papucs. A szentélyben a város felöli nagy festett üvegablak Szent Pétert, az első pápát ábrázolja kezében a kulccsal és a feje fölött kör alakú mezőben a pápai címer látható. A pápai címer hangsúlyozott volta Magyarország és a pápaság ezeréves szoros kapcsolatára utal. A főoltár függőleges falán öt márvány domborművet láthatunk, amelyek az egykori nagyárvízre utalnak. Balról jobbra haladva az elsőn az árvíz látható, amely 1879-ben elpusztította a várost, a kép hátterében jól látható az egykori Dömötör templom. A második képen azt a jelenetet ábrázolta a művész, amikor Szeged város fogadja az árvíz pusztítását megtekintő Ferenc József királyt, aki megígérte, hogy a várost újjáépítik. Ezen a képen is az uralkodó és a polgármester szembenálló alakjai között felsejlik a Dömötör templom tornya. A középső, központi dombormű látszólag bibliai téma, valójában szorosan kapcsolódik a képsorhoz. Azt a jelenetet ábrázolja, amikor az özönvíz elől családjával és állataival a bárkára menekült Noé partra száll, oltárt épít és hálát ad Istennek a megmenekülésért. Ez a motívum a szegediek fogadalmára utal, az árvízből megmenekült város lakossága hálából emeli ezt a templomot. A negyedik domborművön a Fogadalmi templom épületének makettjét mutatja be a tervező Glattfelder püspöknek, míg az ötödik, utolsó képen immáron az elkészült templom fölszentelését láthatjuk. Sajnálatos módon a főoltár fölé emelt, négy oszlopon álló kősátor e domborművek javarészét eltakarja. A nagyméretű szentélyben ezek amúgy is távol esnek a hívőktől, úgyhogy ezek ottléte és az ábrázolás tematikája sajnálatos módon nem nagyon ismert a hívők ill. a templom látogatói előtt. A szentély jobbol4 Erre vonatkozóan lásd SZILÁRDFY 2006. Ez a sajtó alatt lévő tanulmány 2004-ben hangzott el előadásként egy a jezsuitákkal foglalkozó konferencián. Köszönetet mondok a szerzőnek, hogy munkáját kéziratos formában rendelkezésemre bocsátotta.