A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
ZOMBORI István: A Fogadalmi templomtól a püspöki székesegyházig
A megvalósult létesítmény Klebelsbergnél és az akkori városvezetőknél egy fajta apoteózisa a haza fogalmának, amelyben az állam a politikát, a hatalmat képviseli, az egyház a hitet és a vallást végül pedig az egyetem, amely a tudományt és a kultúrát. Ezért azt mondja: „Ide kerülnek a haza nagyjai, uralkodók, egyházi emberek, művészek, tudósok, erre szolgál a Nemzeti Panteon. * Az egészet nem tudjuk megérteni, hogyha Magyarország, továbbá a legkülönbözőbb tudományágak, művészetek és a hazai közgondolkozás nem tisztázzák Trianon kérdését. Márpedig az egész Dóm térnek Trianon nélkül való megértése nem lehetséges. Ha megnézzük a Dóm építését 1913-ban elkezdett templom is változott ekkor, az 1920-as években. Megemelték a két torony magasságát. Azért kell akkora torony, hogy a határon túlról is látszódjon — mondták. Azért kell akkora harangokat önteni — a keleti toronyba a száz mázsás harangot —, ami Magyarországon a második legnagyobb harang volt, hogy ennek a hangját nemcsak Szeged környékén a pusztaságban, hanem a határon túl is hallani lehessen. Azt is mondták, azért kell akkora orgona (ez külön Klebelsberg óhaja), hogy Passau után, ahol az akkori Európa legnagyobb orgonája volt, ez legyen Európa második legnagyobb orgonája. Nem egyszerűen csak egy szép nagy fogadalmi templom, püspöki székesegyház, hanem egy olyan orgona, amely hangminőségével, hangterjedelmével Európa második orgonájaként olyan magas fokú zenei élményre képes, amely bizonyítja, hogy ez az ország, ez a nép képes arra, hogy ilyen zenével tagja legyen ennek az egész európai közösségnek. A fentiekből következően mind az új templom, mind a Dóm teret alkotó épületek több olyan részlettel gazdagodtak, amelyek önmagába véve nem szükségszerű tartozékai az ilyen épületeknek. Ilyen szimbolikus részt alkotnak a történeti Magyarország 63 vármegyéjének kőből faragott címerei, amelyeket a Dóm teret alkotó három épületszárny homlokzatán helyeztek el, (olyan módon, ahogy ez a Parlament épületén is látható). De itt Trianonra utalva azon vármegyék címereit, amelyeket Magyarországtól elcsatoltak, üresen hagyták mondván, hogy ezeket akkor helyezik itt el, amikor visszakerülnek az országhoz. Ilyen az ezeréves Magyarországra utaló alkotás volt az un. Nemzeti Panteon is, amely a három épület szárny tér felöli árkádjai alá elhelyezett szobrokból és domborművekből állt. Mindez Klebelsberg ötlete és finanszírozása nyomán jöhetett létre. Maga az 1930. október 24.-re elkészült székesegyház számtalan olyan képzőművészeti és iparművészeti alkotással gyarapodott a templomon belül ill. a külső felületeken, amelyeket messze túlmutattak Szeged városán, és az árvízi fogadalmon. Ezek az alább részletezendő elemek arra utalnak, 3 hogy valójában a létrejött szegedi székesegyház a trianoni Magyarország sérelmein túllépő, az egységes ezeréves Magyarország szellemét hirdető nemzeti székesegyházként valósult meg. Érdemes a templom külső főhomlokzatával kezdeni a szemlélődést. A két torony alsó harmada készült el az I. világháború előtt. Amikor 1923-ban sor került az építkezés folytatására mindkét toronyra egy elválasztó csíkot húztak, amelyre a Szózatból való idézet került: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért. 3 Az itt elhangzó adatok nevek és egyéb információk mindegyike az ÁBRAHÁM-ZOMBORI 2002. kötetben találhatók.
