A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

FÁRI Irén: Az iparos gyermekek tanulási stratégiái a két világháború között a szegedi iskolák adatai alapján

tatási gyakorlatában is. A polgári szinten élő, jómódú réteg gimnáziumban taníttatta gyermekeit, akik az 1928-ban Szegedre helyezett Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola diplomásai közé is bekerülhettek.

42 Szeged változatos iskolahálózattal rendelkezett, az elemi iskolától a különböző közép- és szakiskolákon át az egyetemig minden iskolatípus megtalálható volt. Ezek mindegyikében, ha nem is egyforma arányban, de megtalálhatók a kisiparosok gyermekei (18. grafikon). A korszak végére szinte valamennyi iskolatípusban megnőtt a számuk és az arányuk. A létszámadatokat egy grafikonra vetítve (19. grafikon) nyilvánvaló, hogy az iparos szülők közül legtöbben változatlanul valamüyen iparosszakmát választottak gyermekük részére. A legkisebb számban a tanító- és tanítónőképzőbe jutottak el, a leányok esélye a gimnáziumi tanulásra volt a legkisebb. Az iparos családok a lányok iskoláztatásában a polgárit és az iparostanonciskolát részesítették előnyben, az érettségi bizonyítványt adó felsőkereskedelmi iskola mindkét nemnél egyre népszerűbbbé vált. A korszak elit iskolájában a gimnáziumban a fiúk aránya és létszáma kis mértékben nőtt, a reálgimnázum változatlanul kedvelt maradt. Az új teclinika és a városfejlődéssel járó új szükségletek sokrétűbb és specializáltabb iparokat igényeltek, ehhez tanultabb iparosokra volt szükség. Ha az iparosok gyerekei nem is hagyták el azt a társadalmi kört, ahonnan indultak, tevékenységüket mindenképpen hozzá kellett igazítani az elvárásokhoz. Általánosan elmondható, hogy a két háború között az iparosok új generációinak iskolázottsági szintje magasabb volt, mint a szülőké az iparostanonciskola jobb előképzettségi mutatói és a különböző középiskolákban, szakiskolákban tanuló iparos gyerekek növekvő arányai szerint. Az iskolai képzést befejezők munkába állása jórészt már a korszakon túlmutató időszakra esett. IRODALOM A polgári iskolai tanárok évkönyve 1938/39. Szerk.: ILLYEFALVI RÁKOSI Zoltán, MILEJI SALAMON János, KRATOFIL Dezső. Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat RT. [Szeged, 1939.] BABICZKY 1938/39. BABICZKY Ede: Tehetségvizsgálat és pályaválasztás. In.: Ifjú Iparos II. évf. 4-5. szám 1942. BABICZKY Ede ig. szerk.: Szeged sz. kir. Város községi szakirányú Iparostanonciskolájának Évkönyve 1941-42. Szeged. BEREND T. - SZUHAY 1973. BEREND T. IVÁN-SZUHAY MIKLÓS: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Budapest. KARÁDY - VALTER 1990. KARÁDY Viktor - VALTER Csilla: Egy országos vonzáskörű szegedi főiskola. A polgári iskolai tanárképző diplomásai (1926-1950). Szeged. KARÁDY 2003. KARÁDY Viktor: Zsidó diákok a szegedi középiskolákban 1948 előtt. Adalékok a magyar-zsidó „túliskolázás" témájához. Szeged 15. évf. 6-7 szám. KISPARTI 1936. KISPARTI János: Polgári iskolai kérdések a szegedi tankerületi iskola igazgatóinak értekezletén 1936. november 7-én. Szeged. 1939. Elmélet és gyakorlat kérdése a szakoktatásban. Szeged. 42 KARÁDY - VALTER 1990. 104.