A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

T. KNOTIK Márta: Kávéházak, vendégfogadók, korcsmák és bormérések Szegeden a XIX. század második felében

Fekete sas vendégfogadó, Fekete Sas u. 15-17. helyén (15, 15a. kép). 1807-ben kótyavetyére adatik: „Nemes Királyi Szabad, Szeged Várossá Fekete Sas nevezetű Vendégfogadóját, melly a Város közepén négy úttzákra szolgál, kemény materiábul készültt, és Tseréppel fedezve vagyon, egy Testben, vagy alkalmas öt darabokban e folyó 1807. esztendőbéli SzenWván-Hava 22-dik napján köz kótyavetye által a többet Ígérőnek örökössen el fogja adni. — Ezen Vendégfogadó fekszik 1408 ölnyi Térségen, áll pedig a Kortsmáros 2 Szobáján, Konyháján, Kamráján kívül 1 nagy közönséges, és 4 különös Vendég szobákbul, 120 akóra való Pintzébül, 50 Lovakra való öt szakaszbéli Istállóbúi, tágas Fészerbül, nagy kotsi színbűi; vagyon széles udvara, bőséges kúttya, hoszszú s széles kertye ... Költ Szegeden 28-dik Aprilisben 1807-dik esztendőben." A Fekete Sas 1807. jún. 4-én közárverésen kelt el, írja könyvében Reizner János. Valdmüller Lénárd vette meg, aki tíz év óta él Szegeden és 1808-ban folyamodik polgárságért. Az ajánlás szerint: „Snidersdorfi születés légyen, ki is törvényes és betsületes házasságbúi származik, Római Catholica hiten lévén, ezen királyi Szabad Szeged Várossában már 10 Esztendők olta tartózkodik, feleséges és gyermekes lévén, nem tsak az minden Eszetendőben reá esendő királyi, és városi adót fizette, hanem azon kívül is úgy viselte magát, hogy soha ellene semmi kifogás, vagy nehesztelés nem vala; Sőtt maga gondossága, és szorgalmatossága által annyira vitte dolgát, hogy az Fekete Sas nevezetű vendégfogadót örökössen meg vette, és abban italokat mérni szándékoskodik." 1819-ben Valdmüller, Jacob Gebhardt tervei alapján építkezik. 1836-ban helyzetrajzon „

Waldmüller Leonhardt Fekete Sas nevezetű Vendégfogadója." 1837-ben ismét építkezik, mert megállapítják, hogy „házitelkéből az utcába esett ujj épületye" illetve a Tiszti Kaszárnya utcába. 1853-ban a Szeged városában lévő vendégfogadók egyszersmind kávéházak jegyzékében „Fekete Sas, Fekete Sas utza 2492. Valdmüller György tulajdona, polgári jog czímen". 1854-ben Fekete Sas vendégfogadó és kávéház, Valdmüller György házában a Fekete Sas utcán 2492. szám alatt, bérlője: Schmidt János. 1859-ben a 24. számú szobában ad oktatást „Lengyel Adolf itt tartózkodó hazánkfia,... ki egy órai oktatás alatt kész festésszé teszi az embert". 1860-ban Okerny Gyulát a Fekete Sas kávéház volt bérlőjeként említik. Még ez évben a 12. szobában „látszerészi árutárat" hirdet egy zágrábi látszerész. 1861-ben „látműszerészek" érkeztek Pestről. 1862 nyarán újsághirdetésben is fölhívják a figyelmet a 13. szobában „kiállított plastikai képekre, melyek Paris legszebb részleteit ábrázolják". 1864 januári újsághír: A feketesas gazdát cserélt címmel. Elárverezték, melyet „42.005 írttal Eisenstedter Simon ütött el". Továbbra is orvosok, látszerészek fogadnak itt, kiállításokat, hangversenyeket rendeznek. Az épületben, a Palánk 147. szám alatt az 1870-es népszámlálás 31 szobával rendelkező vendéglőst és a pincében két bormérést jelöl. 1870 decemberében teszi közzé „özv. Kasch Helén szálloda-tulajdonos", hogy férje elhunyta miatt ezentúl Blaschko A. Lajos bérlő vezeti a szállodát. 1872 tavaszán a feketesas vendéglőben a sarok-pince-kocsma kiadó. 1873 elején „a feketesas vendéglő német-utcára szolgáló sarok pincéje, mint kocsma vagy magtár" bérbeadó. Az év nyarán Steingassner József bérlő és vendéglős közli, hogy a szállodát átvette és a tervezett újításokat befejezte. 1875 őszén a Helybeli újdonságok rovatban jelent meg, hogy „Kass János a napokban hosszabb külföldi körútra indul tapasztalatok szerzése végett". Másfél év múlva özv. Kasch Vencelné hirdeti: "Feketesas-hoz címzett szállómat ismét saját részemre átvettem és megnyitottam". Föltehetően ekkor tért haza európai útjáról János fia. A Vízkor saját házában a Palánk 147. szám alatt árvízkárosult: Kasch Vencelné vendéglős és Szűcs József itcés. Az 1880. évi címtár a szállók közé sorolja: „Feketesas, feketesas-utca, özv. Kas Vencelné birtokában", kávéházaknál pedig tulajdonában. Kétnyelvű hirdetésében: „Feketesas szálloda Szegeden. Legjobb fekvésű, kényelmesen berendezett helyiségeit pontos és gyors szolgálattal ajánlja Kasch V. özvegye". Az 1883. évi címtárban a bormérők között van „Szűts József, feketesas-u. 13." A Fekete sast az éttermek, a kávéházak, a sörházak és a szállodák között is fölsorolja Kass János vezetése alatt, aki áprilisban a „szálló udvarát díszes nyári mulató kertté alakiította át" és májusban megnyitotta. Kétnyelvű hirdetése: teljesen megegyezik az 1880. évi címtáréval. Kass János még ez év nyarán épület átalakításra kér engedélyt. Az 1896. évi címtárban a kávéházak között szerepel: „Feketesas kávéház tulajd. Gruber Gusztáv feketesas utca 13.", a vendéglősöknél: „Gruber Gusztáv Feketesas szálloda". Az 1898. évi címtár a négy elsőrangú szálloda között említi: „a Fekete Sas-hoz címzett szálloda 36 szobával... a jó magyaros konyhán és éttermen kívül zajos mulatságoktól visszhangzó kellemes nyári kertje és jól látogatott kávéháza van". Megemlíti a kávéházak és mulatók fejezetben: „a Feketesas