A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

PÁL József: A szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1919-1945)

Kiszabadulása érdekében Hamvas püspök is közbenjárt Komócsin Illésnél a rendőrség politikai osztályának vezetőjénél, akihez 1945. ápr. 16-án levéUel fordult " Szabadon bocsátását sikerült kieszközölni, de Csikósné többé már nem vett részt a nővédő tevékenységében. Ugyancsak eltűnt a nővédő éléről dr. Buócz Béláné elnökhelyettes is, akinek csak a férjét tartóztatta le a politikai rendőrség. Buócz Béla a szegedi rendőrség főkapitánya volt, és mint üyen közreműködött a szegedi zsidók deportálásában is. Az egyesületet ügyvezető elnökként Török Sándorné — korábbi alelnök — és Széli Erzsébet titkár irányította. Az egyesületnek ebben az időben végzett tevékenysége és a rendelkezésünkre álló források egyaránt megritkultak. 1945. máj. 9-én Széli Erzsébet titkár és Török Sándorné ugyan még azt jelenti a püspöki hivatalnak, hogy a patronessz testület missziója keretében a Béke utcai fogházban és az államfogházban (Vasas Szent Péter utca) rendszeres vasár- és ün­nepnapi szentmisét mondatnak a letartóztatottak részére, akik ekkor gyónhatnak és áldozhatnak is. Erre a politikai rendőrségtől engedélyt kaptak. Beszámoltak a püspöknek arról, hogy a Béke utcai fogházban a lelki gondozást Zömbik Miklós piarista atya végzi, míg az államfogházban a nőegylet fölkérésére Polyák Károly püspöki tanácsos, aki azonban rövid idő után lemondta a lelki gon­dozást, mert a Boroméi Irgalomházban lévő lakása (Fodor telep) és az állam­fogház közötti nagy távolság miatt, nem tudja ellátni vasár és ünnepnap reggel 7 órakor a szentmise mondását. Helyette a letartóztatottak lelki gondozására és a szentmise tartására egy állandó lelkiatya megbízását kérték. A püspök a kérést Halász Pál belvárosi főesperes plébánoshoz, a nővédő lelki vezetőjéhez továbbította, aki közölte a püspökkel, hogy a Béke utcai és a Vasas Szent Péter utcai fogházakban egy-egy piarista atya vállalta a misézést, a pün­kösdkor megnyüó ügyészségi fogházban pedig a belvárosi plébániáról fog valaki esetről esetre misézni, amennyiben az illető miséjét Lélek Gábor hivatásos bör­tönlelkész, aki jelenleg még igazoltatás előtt áh, és így a fogházban még nem fun­gálhat, majd később elvégzi. A püspök tudomásul vette Halász Pál előterjesz­tését. 233 A nővédő lelki tevékenysége tehát 1945 elejére úgy ahogy beindult. Az anyagi források elapadása azonban a szociális tevékenységet egyre szűkebb korlátok közé szorította. Nehéz helyzetéből a nővédő vezetősége külföldi segélyek megszerzésével látta a kiutat. Ehhez a püspök segítségét kérték. így írt erről Török Sándorné ügyvezető elnök a püspökhöz 1945. nov. 28-án küldött levelében: „A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület elnöki tanácsa nov. 27-én tartott érte­kezletén beható vizsgálat alá vette az egyesület jelenlegi anyagi helyzetét, s arra a következtetésre jutott, hogy azoknak az anyagi kötelezettségeknek, amelyek eddigi működéséből kifolyólag terhelik, külső segítség nélkül, a saját anyagi ere­jéből megfelelni nem tud. Ilyenek a leányinternátus és a Zsófia Napközi Otthon el­látása, személyi és dologi kiadásai, az évenként gyakorolni szokott jótékonyság, különösen a kicsinyek Mikulás és karácsonyfa ünnepe s a fogházak karácsonyi ün­232 Püsp. L. 621/945. 233 Püsp. L. 769/945.

Next

/
Oldalképek
Tartalom