A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

PÁL József: A szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1919-1945)

Az anyák körének megszervezésével a nővédőnek — a leánykörhöz hasonlóan — a szociális célokon túlmutató elképzelései is voltak. Ahogy ez többször is megfogalmazódott: „Megfelelő valláserkölcsi síkba állítani azokat a szegény sorsú asszonyokat, akiket az élet megpróbáltatásai más irányba terelnének."

101 A következő években — a leánykörhöz hasonlóan — minden év október első vasárnapjától május végéig, minden vasárnap délután összegyűltek a székház napközi otthonában. Magukkal hozták foltoznivalójukat, de a szegények kamrájának felállításával a nővédő is juttatott számukra foltoznivalót, és némi alakítás után használható ruhákat. Ugyancsak a nővédőtől kaptak varrógépeket a varráshoz. Varrás közben a kör tagjai a lelki vezetőnek és a népművelési bizottság által kiküldött tanítónőnek az előadását hallgatták. Az előadások a népművelés keretében történtek, és a programot be kellett mutatni a vallás és közoktatásügyi minisztériumnak. Az indulás utáni első félév programja a következő előadásokat tartalmazta: Nov. 7: Hogyan készüljünk az eucharisztikus kongresszusra Nov. 14: Illemtan Nov. 21: Vallásunk ismertetése Nov. 28: Az egészségvédelem Dec. 5: Casti connubü pápai körlevél ismertetése Dec. 12: Karácsonyi ünnepekről Dec. 19: Karácsony jelentősége

1 Az anyák körének mintegy 100-120 tagja volt, akiknek túlnyomó többsége rendszeresen el is járt a vasárnap délutáni összejövetelekre.

104 Az anyák körének vüági vezetői is — a leánykörhöz hasonlóan — tanítónők voltak. Közülük Bugyinszky Ida, Rigó Dezsőné, Altorjay Erzsébet, Korek Ida és Radoné Veres Margit neve ismert számunkra. A kör vezetői minden évben a záró összejövetelen anyák napját tartottak, melyre iskolás gyerekeket is meghívtak, akik szavalatokkal, énekszámokkal, rövid színpadi jelenetek bemutatásával köszöntötték az anyákat.

105 Az anyák körének lelki vezetői — mint korábban említettük — azonosak voltak a leánykör lelki vezetőivel. Arról is már ejtettünk szót, hogy a lelki gyakorlatok többségében együtt voltak a két egyesület tagjai számára, és ezeket a lelki vezetők végezték. Az is előfordult azonban, hogy ezt más lelkész tartotta: például 1942-ben a nagyböjti lelkigyakorlatokat Halász Pál belvárosi plébános. 101 SzÚN 1937. okt. 31. 102 Püsp. L. 267/944. 103 SzÚN 1937. okt. 31. 104 SzN 1942. máj. 19. 105 SzÚN 1940. máj. 28, SzN 1942. máj. 19, Püsp. L. 267/944. 106 Belv. Pl. 119/942.