A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében
Juránovics era Amennyiben megtekintjük, a Tisza Szálló kistermében 1903. márc. 15-én du. 5 órakor, a részvénytársaság II. évi rendes közgyűlésére megjelent társaságot, rögtön feltűnhet három azonos családnév a jelenlévő hét férfiú közül. Ez a családnév, pedig a Juránovics. Az apa Juránovics Ferenc, és fiai az ifjabbik Ferenc és Gyula. A másik szembeszökő jelenség továbbá, hogy a három Juránovics, a maguk 60-60 részvényével (mely ugyanakkora számú szavazatnak felel meg), az összes jelenlevő, egyben a teljes részvény paletta (200 db részvény), túlnyomó többségét, 90 % -át adta. A család magas részvényesi jelenléte az igazgatóságban, a Tisza Szálló Részvénytársaság egész hátralévő fennállása alatt megadta a vállalkozás családi jellegét. Juránovics Ferenc, mint az igazgatóság elnöke, a részvényesi testületnek, az első üzleti mérlegről tartott beszámolójában, három okot hozott elő arra, hogy miért nem sikerült (a nyolc-kilenc hónap alatt) nyereséget elérniük: 1. „leltározás és a különféle elrendezések miatt az üzem mintegy 7 négy hétig a kávéházban és az étteremben stagnált, és tulajdonképpen ápr. 24-e felé került e két helyiségünk üzembe, és még ez idő alatt majdnem a teljes kiadásaink megmaradtak, a bevételek a kiadásokat távolról sem fedezték." 2. az üzem leromlott állapotban való átvételére hivatkozik, melynek következtében „az étteremben a napi bevételek a 30 koronát, a kávéházban a 80-100 koronát csak rendkívüli esetekben haladták meg." 3. a közönség megnyerése érdekében, „ mindenből a legjobbat vettük, az árakat az étteremben leszállítottuk, különös gondot fordítottunk a pontos kiszolgálásra, mindez nagy mérvben csökkenti az anyagi eredményt." Ez utóbbi intézkedésnek köszönhetően azonban mind az éttermi, mind a kávéházi bevételek folyamatos növekedésbe kezdtek. (Az első mérleg így 5139, 44 korona veszteséget mutatott ki.) Ezen dinamikus fejlődés eredménye érhető tetten a társaság harmadik mérlegében (1903. dec. 31.), mely egyben az első teljes üzleti eredményt 715, 82 korona tiszta nyereséget mutat az előző évi veszteség áthozatal, valamint az áUamkölcsön és jelzálog után fizetett kamatok levonása után.. Amit az is jelez, hogy a kedvezőtlen üzleti viszonyok ellenére szálloda bővítést is véghezvittek: „a nekünk felesleges földszinti helyiségeket két helybeli egyesületnek bérbe adtuk, a szobák jó részét pedig felesleges bútorainkkal láttuk el, úgy hogy aránylag csak igen csekély beruházásra volt szükség. A kibővítés egy toldalék épület emelése által történt ..." A szálloda bővítésnek prózai okai voltak, az egyik konkurens szálloda 1902-től 20 vendégszobával kevesebbel rendelkezett, így különösen a főszezonban érzékelhető, férőhelyekben jelentkező hiányt próbálták minél gazdaságosabban megoldani. Megelőzendő egy esetleges újabb versenytárs megjelenését az amúgy 1 c O is nehéz helyzetben lévő szállodai felvevőpiacon. Az 1903 végén történt kibővítés előnyei már a következő évben megmutatkoztak, hiszen a társaság nyeresége továbbra is töretlenül emelkedett : „ bár most 158 1904. évi márc. 27-én tartott III-ik évi rendes közgyűlés. A Kótay Pál építész tervei alapján kivitelezett építkezéshez lásd a Tervtár XV. 2 c. 69. dobozban található iratait.
