A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

a szobák kihasználása nem olyan előnyös, mint 1903-ban, mégis miután a költségeket a minimálisra redukáltuk, az eredmény az előző évet meghaladja. (Az 1904. évi üzleteredményről szóló mérleg már 6893,23 nyereséget tüntet fel, melyből 715, 82 az előző évi nyereség áthozatal). így Juránovics Ferenc joggal dicsérheti az új beruházásokat : „ az ezen épületben lévő kisebb méretű szobák olcsó áraiknál fogva „ alkalmasak versenyképességünk emelésére."

159 Azonban az elkövetkező évek folyamán is töretlenül növekvő bevételek, és forgalom dacára sem engedhették meg Juránovics Ferenc több mint egy dekádon át tartó igazgatóságának egyetlen évében sem a nyereség felosztását a részvényesek közt. Ennek három főbb okát állapíthatjuk meg: l.A kedvezőtlen gazdasági környezetet: a nyereség jelentős hányadát a szálloda modernizálására, komfortosabbá tételére, egyszóval a szűkös szegedi piaci viszonyok közti versenyképesség megőrzését szolgáló beruházásokra fordították. E koncepció jegyében látták el az összes szobát villanyos világítással az 1905. év során.

160 1909-ben mosógépek beszerzésével (ekkor még csak „egy mosógépet és centrifugát és a villamos vezetékeket" foglalta magába kölcsön motorokkal, a 3418,68 koronával létrehozott modern mosóüzem melyet a következő években tovább fejlesztettek.

161 1910-es üzleti év végére az egész házat tölgyfa parkettel borították, új csillárokat, ágyakat, toilette tükröket és házi telefonokat vásároltak. 1911.év során felújították az étterem evőeszköz és ezüst tál készletét. Továbbá 9000 koronából (a Lengyel Lőrinc cégtől származó kandalló, szélfogó ajtó stb. bútorok, a Frankische Holzwaren Fabriktól hozatott telefon cella, a Rainer bútorgyáros portás pultja és polca) az ország egyik legszebb szállodai előcsarnokává alakították át Bartos építész vezetésével a Tisza Szálló előcsarnokát.

162 Az előcsarnok átalakítását, a kávéház követte, melyet ugyancsak a Lengyel Lőrinc cég végzett, légfűtési berendezéseit pedig Heuffel Sándor budapesti cég végezte el 1912-ben. A kényelem fokozása végett ugyan ebben az évben a gőzfűtésről áttértek a melegvízfűtésre. A szálloda összes szobájának és folyosójának melegvízfűtését a Gesellschaft für Heizung und Lüftung bécsi cég végezte. Ahozz hogy ezen nagy arányú fejlesztések okainak hátterét jobban megértsük, elengedhetetlen, hogy a századfordulótól a vüágégésig tartó utolsó békeévek szegedi vendéglátásának szélesebb spektrumát meghatározó szereplőket és körülmenyeket is nagyvonalakban fölvázoljuk. 159 Igazgatósági jelentés 1905. márc. 19-én 160 V.-ik évi rendes közgyűlés jegyzőkönyve 1906. március 18-án 161 Közgyűlés 1910. márc.20 162 1911. évi rendes közgyűlés jegyzőkönyve 163 Péter László szerint Juránovics Ferenc már 1912.-ben visszavonult és fiaira hagyta a szálló vezetését, de a részvénytársaság évi rendes közgyűléseinek tanulsága szerint a szálló 1916-os bérbeadásáig a háromtagú igazgatóság tagja maradt.