A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

bankár May R. Miksa, Vajda Samú és Vajda Béla lett (a következő három évre megválasztva). Míg a felügyelő bizottság tagjául 1 évi időtartamra Brauswetter Ottó, Lanedsberg Mór, és Stern Bernát lett megválasztva. Az alaptöke 50%-nak befizetése után Mayer Miksa 100, Vajda Béla 80, Vertheimer Rudolf, Szende Lipót, Ljaos, Pál és Vilmos 4 részvénnyel képviseltette magát az RT-ben. A vállalat céljait illetően az alapszabály 2 §-a tájékoztat minket. Mely szerint azok a következők: „Tisza Szállodának továbbá a Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tulajdonát képezett szálloda, vendéglő és kávéházi üzlet berendezésének, felszerelésének, valamint a szálloda szomszédságában Szeged városban fekvő a Szeged belterület 4908. sz. betét 1.301.302 helyrajzi szám alatt létező földtulajdont képező 2 házteleknek árverés útján megvétele a szálloda, vendéglő és kávéházi üzletnek akár saját üzletben, akár bérbeadás útján való gyakorlása." A közgyűlés, Szende Lipót indítványára fölhatalmazta a főrészvényest May R. Miksát, hogy az 1901. április 15-i árverésen, a fönt ismertetett ingó és ingatlan vagyont az Rt részére megvásárolja. Ez meg is történt és az 1901. évi 9502. számon a Tisza szálloda RT. May R. Miska elnök vezetésével meg is kapta az iparengedélyt (1901. április 9). Azonban már, mint annyiszor a szálló történetében, a nagy kiadások és az ingatlanokat terhelő kölcsönök a csőd közelébe juttatták a részvénytársaságot. Ennek következtében már a Tisza Szálloda részvénytársaság első rendes, 1902. március 15-re eső közgyűlésén az igazgatóság (a tervezett három évi mandátum helyett) és a felügyelő bizottság felmentéséről kellett intézkedni. Ez tulajdonképpen a részvénytársaság ingatlanait terhelő kölcsönök rendezése tárgyában a Tisza Szálló Rt. és a Délmagyar országi Kereskedelmi és Gazdasági Bank Rt. közt 1902. év február 7-én létrejött szerződés diktátuma volt. Ez a közgyűlés érthető módon már igen eltérő képet mutatott az alakuló gyűléshez képest, ekkorra a részvénytársság korábbi elnöke May R. Miksa, és Vajda Béla is csak 30, valamint a Sternthal Salamon képviseletében is jelen lévő Sarzer Ferenc is 30-30 részvénnyel rendelkezett összesen. Míg újabb kis részvényesek is megjelentek, mint például a Juranovicsok. Bár ez esetükben, a részvényesi paletta szóródását tekintve inkább közepes részvényesi aránynak tekinthető a Juránovics Ferenc 10, Juránovics Gyula 10, valamint Vajda Sámuel és Stern Bernát hasonló számú részvényével. A kis részvényesek az 5 részvénnyel rendelkezők voltak, mint például: Hutter József, Seifmann Ignác, Fournier Károly, Brausweitter Károly, Landerberg Mór és Gnuszt Lajos. Ezen a közgyűlésen tehát új igazgató bizottságot kellett választani, melynek tagjai Juránovics Ferenc, ifj. Juránovics Ferenc és Juránovics Gyula lett. Ugyancsak kicserélődött a felügyelő bizottság, melynek Hutter József, Seifmann Ignácz, Gnuszt Lajos rendes, valamint Fournier Károly póttagja lett. Ezzel kezdetét vette egy új időszámítás a Tisza történetében... 157 A Tisza Szálló Rt. 1901. december 31-i zárszámadása alapján 513.556,82 korona vesztesége volt, melyből a Délmagyarországi Kereskedelmi és Hitelbank követelése 33.556,82 korona, az ingatlanokat terhelő jelzálog pedig 380.000 koronát tett ki. A december 23-án tartott, de ekkor még jóvá nem hagyott árverésen megvett Tisza Szálló ingatlanai 380.000 koronára rúgtak.