A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

rálynő" nevű szálló jó hírű tulajdonosa volt. Szakmai ismereteit nála, illetve na­gyobb külföldi városok szállodáiban szerezte. Ahogyan Minden Tamás írja róla : „a szakácsművészetnek minden kis részében ismerős és jártas. A kitűnő magyar ételek, nem különben angol sültek, de legkivált a francia étkeknek sok minden kü­lönböző nemeit...De nem is távozik ám innen egy ' gasztronómus' sem anélkül, hogy az ő ínyenc vágyait ki ne elégítse." A vezetése alatt lévő szállóról szólva elra­gadtatással mondja, hogy: „A »Tisza Szálló«, melynek kávéház teraszán egy keleti kertnek összes virágai nyílnak, igazán megérdemli, hogy a helyi közönség pártolja 1 CO s a kül- és belföldi idegenek itt tartózkodásuk alatt itt szálljanak meg." Ám hiába voltak az új berendezések, a szakértelem, Kass konkurenciáját Marchai sem bírta, így 1901. év végén a bíróság újra elárverezte a szállót. Az első részvénytársaság időszaka A Tisza Szálló századfordulót követő történetének irodalma ellentmondásoktól terhes. Ennek egyik gyökere Habermannak „A szegedi polgárcsaládok történetéhez" írt személyi adattárában található azon megállapítása, miszerint Juránovics „1886-ban megalapította a Tisza Szállót, amelyet később részvénytársa­sággá alakít át, amelynek igazgatója, majd igazgatósági tagja." Ehhez járul még azon megállapítása miszerint, 1896-ban lesz az Európa Szálló tulajdonosa. 154 Ezen utóbbi 8 évnyi csúsztatás számtalan helytörténeti munkában, pl: Péter L., valamint a Cs.M.E.E.-ben is félreértésekre ad okot, de a legjobban talán Tamási munkájában domborodik ki, ahol a témát nem ismerők számára már úgy tűnhet ki, mintha elő­ször a Tisza Szállót vezette volna Juránovics, és majd csak azután az Európát. 1 Ezzel szemben Juránovics Ferenc 1886-ban még a Hungária Szállót vezette (im­máron egyedül), és a Jiraszek, Krausz társaság által felépíttetett és mindvégig tulaj­donolt épületet, már felépítésétől kezdve Kass János vezette, mint bérlő. A század­fordulóig vezető további eseményeket pedig már közöltük az előző fejezetben. Annyi igazság azért van Habermann és Péter L. vonatkozó írásaiban, hogy a Tisza Szálló részvénytársaságnak és magának a szállónak is ténylegesen a ve­zetője volt, de szerintem ez egy későbbi időszakra tehető. Péter L. Habermann 1886-os adatát óvatosan mellőzve, „csak" a Tiszát 1901. december 23-án megvásároló „Tisza Szálló Részvénytársaság" alapítójának, fő­részvényesének és elnökének tartja. 156 Viszont ha megtekintjük a Szeged Törvényhatósági Jogú Város Cégokmány­tára irataiban a „Tisza Szálló részvénytársaságira vonatkozó dokumentumokat, azt láthatjuk, hogy az már 1901. április 5-én megalakult. Az alakuló közgyűlésről fölvett jegyzőkönyv tanulsága szerint az első igazgatóság tagjai a híres szegedi 30kr vegyes berendezési tárgyak) a csődbe ment Tisza szálló ingóságainak értéke 42118 frt 30kr volt 1899. decemberében. SzH: 1899. dec. 10. 20. p. 153 Gididsz Újkor 1899. júl. 15. 154 Ez utóbbi nyilvánvaló félreértést az Európa Szállós fejezet alatt tisztázom és az egyértelmű bizo­nyítékok fényében 1888-ra datálom vissza. 155 TAMÁSI 62. p. 156 PÉTER L. 70-73. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom