A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

A TISZA SZÁLLÓ KORSZAK A Tisza Szálló története a Juránovics éra előtt A híres szegedi építész páros, Jiraszek Nándor és Krausz Lipót az Európa Szálló épülete után (1883), 2 évvel a Széchenyi tér és a Weselényi utca sarkán lévő telkükön egy újabb épületet emeltek szálloda, vendéglő és kávéház céljaira.

149 Az üzlet első bérlője a népszerű vendéglátós Kass János volt. A továbbiakban viszont, mivel részben foglalkoztunk már vele, másrészt, pedig mások már kiváló adalékot szolgáltattak a Tisza történetének e korai szakaszával kapcsolatban, annak részletezésétől itt most eltekintünk. A Kass János vezetése alatt, Tisza Szálló névre keresztelt üzlet bemutatásához, lásd a „Kortárs kartársak című alfejezetet", illetve a névválasztáshoz kötődő anekdotát, a benne megforduló előkelőbb vendégek ismertetésével lásd Péter L. vonatkozó írásaiban.

150 Kass Jánostól a pesti Erzsébet Szálló korábbi bérlője, Bereczky Lajos vette át a szálló bérleti jogát 1897. május elsejétől. Az új bérlő Bereczky az O.P.E. és a Nyugdíjintézet tagjaként és az ügy lelkes támogatójaként népszerűségnek örvendett a pincéri kar körében. Minden Tamás a vezetése alatt lévő szállóról szólva megemlíti, hogy: „a Tisza Szállónak pompás kényelemmel berendezett utcai szobáin kívül bálozó s színi előadásokra is alkalmas nagy terme ragadja meg a figyelmet. Mintha csupa díszmű- és tükörből lennének a falak építve. A legfényesebb elit, megyei, városi és nagyúri bálok itt szoktak lefolyni."

151 Hiába viszont minden, hiszen az újonnan induló Kass Vigadó szívó hatása ellehetetlenítette a szálló vezetőit, ráadásul Bereczky szakembere, üzletvezetője, Brünner Károly is meghalt az év során. Hitelt hitelre halmozott,de a csőd elkerülhetetlen volt.

152 Bár 1898. aug. 4-én bejelentette a csődhelyzetet, a bíróság csalárd bukás vádjával bíróság elé állította. Végül az ügyet 100 forinttal megúszta. A Tisza legközelebb 1899. június 24-én nyüt meg immáron Marchai József, a kiváló budapesti szakember vezetése alatt. Apja a híres budapesti „Angol kiaz O.P.E. mozgalmi ügyeinek is fő intézője) javaslatára tették az Újkort az országos szervezet hivatalos lapjává. Az Sz. V. K. P. O. Ny. 1898. szeptember 20-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve (közölve Újkor 1898. okt. 10. 3-5. pp.) 149 A Tisza Száüó 1899. november végi csődleltárában mint az épület tulajdonosai budapesti lakosokként vannak föltüntetve (Podmanizcky utca 27.sz.). SzH 1899. dec. 10., 20. p. 150 V.L. n.évf. 21. sz. Bp. 1885. nov. 1. 5. p.; Hl.évf. 2. sz. Bp. 1886. jan. 15., 5. p; TV. évf. 10. sz. Bp. 1887. máj. 15., 5. p. Továbbá PÉTER L. 1974; 1986. 151 Minden 1.1 1899. jan. 10. 152 A Tisza Száüónak Szeged társadalmi életében betöltött szerepéből következő magas eszmei értékén felül, ingóságokban mérhető értéke is igen magas volt. Ez utóbbira vetnek érdekes fényt a Tisza Száüó 1899. decemberi csődárverési hirdetményében szereplő tételek. A száüodai üzletrészben például, csak az omnibusz, a kocsik, lovak, hintó és szerszámok 1341 frt-ra lettek felbecsülve, de a 49 vendég szobányi bútor a maga 13850 frt 50 kr-val, vagy a nagy bálterem 1885 frt 50kr.-val; az ebédlő üzletrész konyhájának 888 frt 90kr.-ra becsült konyhai fölszerelésével, az 5424 frt 10 kr értékű ebédlői fölszerelésével, valamint ugyancsak tetemes összegű 1389 frt 50 kr fehérnemű (értsd abroszok stb.), és 1995 frt 60 kr. értékű italkészlet és pince fölszerelésével; a kávéházi üzlet 6158 frt értékű kávéházi fölszereléseivel csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ha összesítjük a három üzletrész, valamint a vegyes berendezési tárgyak ingósági értékét, akkor (21576 frt 10 kr szállodai üzletrész; 13272 frt 90 kr ebédlői üzletrész; 6289 frt kávéházi üzletrész; 980 frt