A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

László Györgynek írja, valószínűleg a Sétányi Sörcsarnok tulajdonosával, Wagner Györggyel téveszti össze, akárcsak Habermann) után Wagner szállónak neveztek, a város első igazán nagyvárosias vendéglátóhelye volt, mind a külcsínt, mind a kiszolgálás színvonalát tekintve. Az 1868. május 6-án megnyílt szálló 60 bútorozott szobával, (melyeknek ára 70 krtól 2 frtig terjedt) több teremmel, első emeletén étteremmel, reggeliző erkéllyel, szoba távírdával, zuhanyfürdővel, német, francia, angol, szerb, és olasz nyelven beszélő személyzetével várta a vendégeit. Még a hónap folyamán megnyílt kávéháza, és földszinti étterme is, előbbiben különféle fagylaltokkal, francia karambol deszkás tekeasztalokkal, számtalan bel és külföldi lappal, különleges likőrökkel, utóbbiban a jó konyhával és friss italokkal kedveskedtek a betérő vendégeknek. Egy meszely sörért 8 kr. kértek. A szálló emeletén a Szegedi Híradó szerkesztősége üzemelt július 2-től 1870. január 14-ig. A megnyitást követő év, január 26-án immáron Wagner József özvegye nyitotta meg a kávéház mellékhelyiségeiben a sörházat, ahol naponta villásreggeli és schwecháti palacksör várta a betérőket. Vasárnaponként pedig Erdélyi Náci zenekara húzta a talp alá valót. Majd tavasztól kerthelyisége is kitárult a közönség előtt, ahol mindennap zeneestélyt rendeztek, melyen Onody Kálmán és zenekara is rendszeresen föllépett, s akinek ez sem volt elég,az frissen csapolt sörrel olthatta szomját.

23 Négy évnyi prosperálás után 1872. novemberében Eibel Károly vette át a szálloda vezetését. Majd 1878 nyarától került Sonnleitner —, és Juránovics Ferenc bérletébe, melyet ettől kezdve Hungária Szálloda néven hirdettek. A helyiségek kárpitos munkáját Szeifman Mór végezte. Az elkövetkező években itt lakott például Mikszáth Kálmán (1878-80), de 1880-89 között itt tartotta asztalát Pósa Lajos, aki 1882-ben Jó Barát címmel megindította képes ifjúsági hetilapját. Még ugyan ebben az évben Sonnleitner ott hagyta a Hungáriát, az árvíz utáni megújulás egyik legszebb szimbóluma, az újjonan épült Európa szálló, kedvéért, melyet ő nyitott meg 1882 nyarán. A Hungária épületének tulajdonosai is változtak időközben, hiszen 1883-ban már Ábrahám János, Luxeder György és feleségeik birtokolták. 1888-ban aztán Juránovics is felhagyott a szálló bérlésével, ugyancsak az „Európai" kihívásnak engedve. Tőle pedig Fuhry Conrad vette át a Hungáriát és még május végén újra megnyitotta azt.

24 Utolsó vendégei egyikeként még itt párbajozhatott Gárdonyi Géza és Újlaki Antal, de már ebben az évben bezárta kapuit e patinás intézmény, hogy már a következő év májusában a királyi ítélőtáblának adjon helyet. Majd az évtized második felében itt lett elszállásolva az Állami Főreál Gimnázium, melynek fotója még a párizsi világkiállításra is eljutott. 1967-től a legutóbbi időkig pedig a Magyar Tudományos Akadémia szegedi székháza.

25 23 SzH. 1866. máj. 6. 4. p.; 1869. jan. 24.8.p.; 1869. február 21.4. p.; ápr. 29.; máj. 9.5.p.; máj. 13.4.p.; 24 SzH.1888. máj.31. 8. p 25 A nagy árvizet megelőző évek, más, kisebb jelentőségű fogadói között meg kell még említenünk a Groszmann Kálmán által vezetett Kőfaragóhoz címzett szánodat és vendéglőt, valamint két Hotel Garni nevű vendégfofadót. Az egyik , kérész életű fogadót, Szubits János nyitotta meg 1876. január 9-én a Mélyárok utcai Lengyel-féle házban, de már aüg másfél hónap után 1876. február 25-én a száüó bezárásáról haüunk. Szubics inkább a jövedelmezőbbnek tűnő Európa Kávéházat nyitja meg, özv. Simonyiné Tóth Júlia házában. Azonban ezzel sem lehetett szerencséje, mert ez